Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.16 . 16 kijátszását - mondta csütörtökön Bukarestben Törzsök Erika. A Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó főosztályának főigazgatója a magyarországi nemzetpolitika fő elveiről tartott előadást a bukaresti magyar nagykö vetségen. Az MTI kérdésre válaszolva emlékeztetett: Romániában a gazdasági fejlődés már 2002 táján erőteljes lendületet vett, amikor a tőke "átugrotta" a DélAlföldet, és a szomszédos állam legfejlettebb északnyugati térségében, a Partiumban landolt, a ké sőbbiekben pedig elérte Románia más körzeteit is. A gazdasági fejlődésnek kedvező társadalmi hatásai is voltak, hiszen az etnikai feszültségek egy társadalomban csökkennek, ha van elegendő munkahely, nőnek a jövedelmek, megvan a létbiztonság - mondta T örzsök Erika. Ez a szemlélet a politika szintjén is érvényesül, hiszen - mint fogalmazott - a román politikai erők többsége már nem törekszik a "magyar kártya" kijátszására. A gazdasági fejlődés a romániai magyarság helyzetében is általános javulással járt , ennek eredményeként ez a közösség ma már romániai magyar társadalomként van jelen - fűzte hozzá. A fejlődő térségekben működő önkormányzatokban románok és magyarok egyre inkább belátták: nem az adott régiót kell "etnicizálni", hanem az etnikumokat ke ll "regionalizálni". Ennek jegyében hajtott végre paradigmaváltást a magyar kormány is, amely a határon túli magyarság megsegítése érdekében a korábbi, pusztán támogatáson alapuló politikáról 2006ban áttért a térségfejlesztési elvű együttműködés politikáj ára. A közös EUtagság a térségfejlesztés szempontjából nagy lehetőségeket hordoz - mondta a főigazgató. Ezek közé sorolta az Európai területi együttműködési csoportosulások (EGTCk) létrehozását, amiről az Európai Parlament és az EU Tanácsa 2006ban f ogadott el rendeletet. Ennek köszönhetően a határ két oldalán fekvő önkormányzatok önálló jogi személyiséggel rendelkező közös szervezeteket hozhatnak létre. Az új jogszabályt Magyarország az elsők között vezette be hazai törvény keretében, az közös intézm ények, vállalkozások születését teszi lehetővé az adott térségekben, mégpedig a kormányoktól függetlenül - fejtette ki Törzsök Erika. Az EGTCk lehetséges résztvevői közé sorolta a román magyar határon a SzatmárnémetiCsenger- Nagyecsed, a NagykárolyN yírbátor és a NagyváradDebrecen, a románszerbmagyar hármas határon pedig a ZsombolyaKikindaMakó térség szereplőit. Törzsök Erika fontosnak nevezte a Varratmentes Európa elnevezésű programot, amelynek révén ismét össze lehetne kapcsolni a térségeke t azokon a helyeken, ahol a diktatúrák idején megszakadt a közúti és vasúti közlekedés. A támogatáspolitika terén a magyar kormány kialakította a nemzeti intézmények és a nemzeti programok körét. A www.regions.hu térinfomatikai alapú, strukturált inter netes adatbázis segítségével a Kárpátmedence valamennyi olyan települése megtalálható, ahol magyarok élnek. A 2006 végén létrehozott Szórvány Tanács pedig abból a célból alakult, hogy legalább lassítsa a megállíthatatlannak tűnő szórványosodási folyamatot a határon túli magyar lakta területeken. A főigazgató szerint az egységesülő munkaerőpiac körülményei között elengedhetetlen a szakképzésben és felnőttképzésben való együttműködés is. Megállapította: e feladatok megoldásáért a magyar kormánynak, a mag yar diplomáciának és a romániai magyar érdekképviseletnek együttesen kell dolgozniuk. vissza Köszönet Becsey Zsoltnak Vajdaságma.info 2009. január 15. [22:21] Alulírott civil szervezetek mandátumának kezdete óta osztatlan figyelemmel kísérjük dr. Becsey Zsolt képviselő munkáját az Európai Unióban. Már első képviselői megnyilatkozásaiban láthattuk, hogy tevékenysége lényegre törő. Egyaránt képviseli Magyarország és az osztatlan magyar nemzet érdekeit. Nekünk, a Délvidéken é lő magyaroknak, most, az európai parlamenti mandátumának vége felé, külön érdekünk Becsey Zsolt munkáját értékelni, hiszen – a vajdasági magyarság általános helyzetének javítására való törekvése mellett – olyan kérdéseket is sikerült az Unió politikai tárg yalóasztalára tennie, amelyeknek egy része jószerével még a magyarországi politikai életben sem honosodtak meg. Ilyen kérdés a második világháború végén nálunk lezajlott tömegmészárlás, amelynek során ezerszámra végeztek ki ártatlan magyarokat, köztük tisz tességes vezető politikusokat, papok tömegét, falusi és városi vállalkozók, birtokosok, ügyvédek, írók, újságírók, hivatalnokok, kisgazdák hadát, akik meghatározó szerepet játszottak a magyar közéltben, megmaradásunkért folyó küzdelmünkben. Felbecsülhetetl en érdemei vannak Becsey Zsoltnak abban, hogy az Európai Unióban állandóan foglalkoztak a napjainkban minket ért sérelmekkel. Dokumentáltan tárta fel a minket szinte folyamatosan érő igazságtalanságokat: a magyarveréseket, a törvény előtti hátrányos megkül önböztetéseinket. Nem csekély a
