Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.15 . 45 tizede annak, amit a mostani tanévben az egyetemnek ki kell termelnie. Az önrészre mind ez idáig, ha ismeretlen nem is volt a finanszírozásban – a tandíjak például az egye temre folytak be – , nem fordítottak különösebb figyelmet, ahogy az elszámoltatást sem vette túl komolyan az alapítványt finanszírozó magyar állam. A helyzet 2008 végén változott meg: a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) és az alapítvány ősszel szakértői egyezte tések után megállapodott a normatív finanszírozásról, s november közepén kötötték meg a 2008 – 2009es tanévre szóló támogatási szerződést, a következő szemeszterre vonatkozót jelenleg fogalmazzák. A tervek szerint 2011ig a saját bevétel aránya eléri az egy etemi költségvetés 25 százalékát. Most Kató Béla református püspökhelyettes, kuratóriumi elnök, Dávid László rektor, illetve Gémesi Ferenc, a MEH nemzetpolitikai szakállamtitkára egyaránt optimistán és elégedetten nyilatkoztak a HVGnek. A helyzet pár hón apja még korántsem volt ilyen baráti. Az Orbánadminisztráció által életre segített (HVG, 2001. október 6.) egyetem alapítói, az erdélyi magyar történelmi egyházak részéről például végig érezhető volt némi bizalmatlanság az MSZPs kormányzat iránt. Az utób bi pedig – igaz, jobbára informális csatornákon – rendre azt vetette ellen: adják a pénzt az egyetemre, de semmi beleszólásuk a felhasználásba. Az immár brüsszeli EPképviselő Tőkés László püspök nevével fémjelzett nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemet is magában foglaló oktatási rendszer 2000 – 2008 között összesen 15,5 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek, az EMTEn jelenleg 2007, a partiumi intézményben 852 hallgató tanul. Mindeközben az alapítvány gazdasági ügyeiről Budapestet folyamatosa n tájékoztató programiroda, a Providentia Srl. legfrissebb, 2007. márciusi jelentésében egyebek mellett az áll, hogy „a rendszer alapvető hiányossága a gondos gazda szemlélet hiánya. Sok esetben a döntések meghozatalánál fontosabbak egyéb szempontok, saját helyszíni vagy akár személyes érdekek, mint a rendszer előmozdítása”(...), „a Sapientia stratégiai gondolkodása és tervezése elsősorban a magyar állami költségvetési támogatás premisszájára épül.” Kifogás érte például az ellenőrzés hiányát, a túlméreteze tt adminisztrációt, illetve a szakduplázást. Utóbbit azért, mert az eredeti tervek szerint a Sapientia csak olyan szakot indított volna, amely a román állami felsőoktatásban nem létezik magyar nyelven, ehhez képest 11 szak mutat átfedést – igaz, utóbbi ügy ben az átvilágítók is elismerik, esetenként a BabesBolyai Tudományegyetem „szervezett rá” az EMTEre (például a környezettudomány esetében). Dávid a HVGnek hozzátette: az időközben Romániában is bevezetett úgynevezett bolognai oktatási rendszer miatt kén ytelenek voltak átnevezni néhány szakot – így lett például a vidékfejlesztés a szociológia része, a szociálpedagógia pedig pedagógia – , de a gyakorlatban nem indítottak párhuzamos képzést. Éppen a bolognai rendszer okozza viszont, hogy ismét nehézségekbe ütközhet az utóbbi hónapokban felpörgött akkreditáció (eddig a partiumi három, az EMTE négy szakját akkreditálták). Az intézményben egyelőre nem működik mester- és doktorképzés, vagyis az intézményi akkreditáció, ha sikerül is megszerezni, első körben BScszintű, vagyis főiskolai lehet (a partiumi akkreditációja megvan). A piac megítélése vegyes: a HVGnek például többen is elismerően nyilatkoztak a marosvásárhelyi mérnökképzésről, más szakok esetében ugyanakkor a legelfogultabbak is elismerik a BabesBolya i fölényét. A HVGnek több – nem hivatalos – forrásból is megerősítették, hogy némi kritika érte az EMTE színvonalát a tavaly ősszel Székelyföldön járt Sólyom László köztársasági elnök részéről is. A Providentia szerint az általuk két éve kritizált gyakor lat számos ponton javulást mutat, idetartozhat, hogy az alapítvány rendet vág érdekeltségei ügyében is. Még 2007 őszén 26 ezer eurós költséggel, végelszámolással megszüntették az alapítvány ingatlanüzemeltető cégét, a kolozsvári Sodalitas Srlt (HVG, 2006. augusztus 26). Ugyanez a sors vár a másik alapítványi cégre, a HH 2000re, a cég ingatlanát 8,5 millió lejért (mintegy 2 millió euróért) eladta a körülbelül 3,3 milliárd forint értékű javak fölött rendelkező Sapientiának. Az alapítvány egyébként a létreho zói között lévő reformátusoktól bérli a kolozsvári oktatási épületet – korábban számos egyházi ingatlant meg is vásároltak. Az új támogatási szerződésbe beleszőtték ugyan, hogy az alapítvány elismeri a magyar Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzé si Hivatal jogosítványait, ám nagy rovancs aligha várható (amúgy egyik hivatal sem ellenőrizte közvetlenül az EMTEprojektet 2000 óta). Hasonló a helyzet a személyi kifizetésekkel. A kolozsvári Szabadság című napilap tavaly nyári cikke szerint például Tőké s havi 4 ezer lejes (mintegy 260 ezer forint), Kató 450 ezer forintnyi juttatást kapott a kuratóriumtól. Tőkés e bevételről Brüsszelbe távoztakor lemondott, Kató havi
