Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-13
MeH Nemzetpolitikai Ügye k Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.13 . 29 A legjobban a légiszállításban dolgozók kerestek, az ő átlagfizetésük 3373 lej volt novemberben, míg a legkisebb fizetést, átlagosan 768 lejt a textilipari alkalmazottak kapták. 2008 októberéhez képe st a leginkább a számítás- és irodatechnika területén dolgozók bére növekedett legnagyobb mértékben, 11,1%kal, de az egészségügyben dolgozók jövedelme is 10,5%kal nőtt. A másik oldalon a legnagyobb bércsökkentést a kohászati dolgozók szenvedték el: az ő fizetésük 7%nyival lett kevesebb. (hotnews) Sokszínű Kolozsvár: 86 ország állampolgára él a városban vissza Románia már nemcsak tranzitország, hanem sok bevándorló célpontja Szabadság 2009. január 13. SZERZŐ: BALÁZS B ENCE Egyre gyakoribb, hogy távoli országok állampolgárai telepednek le városunkban Kolozsvár joggal tarthatja magát multikulturális városnak: a helyi Bevándorlási Osztály év végi statisztikái szerint Kolozs megyében 86 ország állampolgárai élnek ide iglenes vagy végleges tartózkodási engedéllyel. Bár az adatok a megyére vonatkoznak, nem kétséges, hogy a fő vonzásközpont a megyeszékhely, elsősorban számos egyeteme, valamint a városban és környékén kialakított ipari parkok , amelyek számos külföldinek i s munkahelyet biztosítanak. Közöttük egyaránt vannak EUtagállamokból érkezett személyek, de sokan jöttek Erdély fővárosába keletebbről, illetve afrikai vagy még távolabbi országokból. Ez bizonyítja, hogy EUtagsága óta Románia egyre inkább célpontja lett a bevándorlóknak, bár az Országos Határrendészet adatai szerint még mindig sokan csak „ugródeszkának” használják Romániát: többezer olyan személyt fogtak el Románia nyugati határain, akik az országon átutazva illegálisan a Schengenövezetbe akartak kijutni . A Kolozs Megyei Bevándorlási Osztály éves mérlege szerint 2008 végén megyénkben 4341 külföldi állampolgár volt nyilvántartásban, akik 86 országból származnak – egy évvel korábban ez a szám még csak 3586 volt. Azóta 745 személyt töröltek a nyilvántartásb ól, és 1500at vettek fel az adatbázisba. A legtöbben tunéziai és moldovai állampolgárok (egyaránt 864 személy), őket a törökök (358), olaszok (267) és németek (187) követik. A fenti országok mellett 100nál több állampolgárral Marokkó (166), az Amerikai E gyesült Államok (133), a Mauritiusszigetek (125), Franciaország (113) és Izrael (109) „jegyzi” magát megyénkben. Sokan járművekbe rejtőzködve igyekeznek túljárni a határőrök eszén Az osztály vezetője, Luduşan Marius rendőrbiztos szerint az engedélyek l ejárta miatt 86 személy tartózkodási engedélyét vonták vissza a tavaly, és értesítették a határrendőrséget, hogy ezeket a személyeket ne engedjék vissza Romániába. A feketemunka és az országban való törvénytelen tartózkodás miatt ugyancsak tavaly megyénkb en 307 külföldit büntettek meg, összesen több mint 153 ezer lejjel, többségük kifizette a bírságot. Valamennyiüket kitoloncolták az országból, amennyiben nem legalizálták tartózkodásukat – a bevándorlási osztály ennélfogva úgy véli, hogy sikerült tudatosít ania a külföldiekben, hogy csak a törvényes előírások betartásával élhetnek és vállalhatnak munkát megyénkben. Ugyanakkor a Munkaügyi Igazgatósággal közösen több olyan céget megbüntettek, amelyek feketén alkalmaztak külföldieket. Mindemellett tavaly 200 o lyan – zömében indiai és pakisztáni – személyt fogtak el megyénkben, akik törvénytelenül léptek be Romániába. A 12 csoport tagjai elfogásukat követően valamennyien menedékjogot kértek. Románia már nem csak tranzitország Románia EUtagsága előtt elsősorba n tranzitországnak számított: számos keleteurópai, távolkeleti és afrikai személy Románián keresztül próbált illegálisan behatolni az EUtagállamok területére, illetve a Schengenövezetbe. Az utóbbi két évben azonban már Románia is bevándorlási célponttá változott, amit a gazdasági fellendülés, a nagy cégek romániai letelepedése magyaráz elsősorban. Nem elhanyagolható a hazai egyetemeken tanuló külföldi fiatalok száma sem. Nagyon sok indiai és pakisztáni személy kért továbbá menedékjogot, ugyanakkor sok n yugateurópai vagy távolabbi fejlett ország polgára telepedett le, esetekben mert vállakozást
