Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.12 . 24 Az olyan rögtönzött intézkedések, mint a nyugdíj és a fizetés halmozásának a megtiltása, egyfelől bizonyos helyzetekben lehe tnek akár indokoltak is (más esetekben szinte kivitelezhetetlenek, megint más esetekben súlyos szociális megélhetési problémákat okoznak), másfelől viszont nem adnak választ a gazdasági krízishelyzetre, hiszen sem munkahelyeket nem teremtenek, sem mérhető többletbevételt nem biztosítanak a költségvetés számára. Magánál a kormányrendeletnél már csak a miniszterelnök utólagos normaértelmezése, magyarázkodása volt kínosabb, az, ahogyan kifejtette, miként lehet majd megszegni a kormány által elfogadott jogsza bályt. Az sem igazán válságkezelő intézkedés, hogy különböző jellegű illetményeket kíván lefaragni egy másik kormányrendeletben. Kétségtelen, hogy szükség lesz majd megszorító intézkedésekre, de ezeket nem esetlegesen, ötletszerűen, hanem átgondoltan, átf ogó koncepció keretében kell meghozni, kötelezően figyelembe véve a legkisebb társadalmiszociális áldozat elvét. Ezzel el is érkeztünk a másik szóösszetételhez: a válságkormányhoz. Tekinthetőe a Bockormány válságkezelő kormánynak? Ezidáig semmiképpen s em, és ezt a fenti példák is igazolják. Ami annál inkább meglepő, mivelhogy a nagykoalíció éppen azért jött létre – gondolom én naivul – , hogy a már hónapok óta kirobbant gazdasági világválság hazai következményeit kezelni tudja. A kormány tagjainak több sége tapasztalt politikus, volt miniszter. A miniszterelnök dilettantizmusát pedig semlegesítheti az államelnök tényleges szerepe a kormányzásban. (Óvatosan teszem fel a kérdést: netán ő is dilettáns lenne? Bizony, ha végiggondoljuk, igazi válsághelyzeteke t nem igazán tudott kezelni, leginkább csak olyanokat, amiket saját maga keltett.) Kétségtelen politikai tanulsága tehát akár az elmúlt három hétnek, hogy önmagában a kormány jelentős politikai többsége nem helyettesítheti a szakértelmet, a határozott dö ntéshozatali képességet, a kormányzási koncepciót és programot. És a válságra való hivatkozás sem tartható a végtelenségig, mert félő, hogy előbbutóbb a tényleges válság nem oka lesz a rossz kormányzásnak, hanem a következménye. Ez utóbbi pedig már sokkal súlyosabb. A legnagyobb baj pedig az, hogy ennek a dilettantizmusnak a következményeit a társadalom tagjai, az állampolgárok szenvedik meg. vissza Boc nagytakarít – Kirúgta Pásztort, Somodit Nyugati Jelen 2009. január 11 ., 19.00 Emil Boc kormányfő több államtitkárt menesztett tisztségéből és újakat nevezett ki a helyükbe, ugyanakkor lecserélte az Országos Pénzügyi Igazgatóság alelnökeit. Kinevezte az Országos Nyugdíjpénztár és az Országos Munkaerőelosztó Ügynökség vezet őségét is. Boc leváltotta Eugen Cioricit és Şerban Popot az Országos Pénzügyi Igazgatóság alelnöki tisztségéből, helyükbe DragoşGeorge Bogdant és Mihai GoganceaVătăşoiut nevezte ki. A kormányfő DumitruNicu Cornoiut, Alexandru Petru Frăteant és Marius Lazărt nevezte ki államtitkárnak a munkaügyi tárcához, Sorin Munteanut a turisztikai minisztériumhoz, Tudor Şerbant és Constantin Claudiu Stafiet a gazdasági tárcához, Iulia Adrianat, Oana Badeat és Augustin Constantin Mitut az oktatási tárcához. Costel To pcian államtitkár lett a távközlési tárcánál, Dan Cârlan a környezetvédelmi tárcánál, Pistru Popa, Eusebiu Manea és Constantin Dascălu a szállítási minisztériumnál, Dan Tătaru a védelmi tárcánál, Costea Romulus Doru a külügyi tárcánál, Cristian Anton Irimi e és Aurel Nechita az egészségügyi tárcánál. A kormányfő leváltotta Ionel Muscalut az Országos Munkaerőelosztó Ügynökség éléről, és helyette Silviu Biant nevezte ki. Az Országos Nyugdíjpénztár elnöke DomnicaDoina Pârcălabu lett. A kormányfő ugyanakkor menesztette tisztségéből Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárt és Somodi Zoltán távközlési államtitkárt.
