Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.12 . 11 Hozzátette: ezért úgy véli, hogy a törvény elutasítása inkább pozitív következményekkel járhat. Szerinte nem szabad elfelejteni, hogy Szlovákiában a szlovák a hivatalos nyelv, s a szlovákiai magyarok állítólag nem tudnak jól szlovákul. Az elnök aggodalmának adott hangot, hogy ez gátolja a magyarok érvényesülését Szlovákiában. Ugyanakkor kifejtette: nagyon örül, hogy Szlovákiában nemzetiségek is élnek, amelyek ápolják kultúrájukat, anyanyelvüket. Ezt várja el a külföldön élő szlovákoktól is. Ivan Gašparovič bírálta Csáky Pál, az MKP elnökének arról szóló nyilatkozatát, hogy a katolikus szlovákiai magyarok magyar püspököt igényelnek. Az állam fő ezt "nacionalista kérdésnek" minősítette, mert szerinte a jó katolikusoknak az ige, a vallás, s nem a papok nemzetisége a fontos. vissza Az MKP taktikai vagy stratégiai célja az autonómia? Paraméter.sk 2009, január 11 - 11:46 Duray Miklóssal, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai alelnökével az élükön deklarálták önrendelkezési, azaz autonómiaigényüket az 1998ban az MKPba olvadt Együttélés politikai mozgalom azon hajdani tisztségviselői, akik a választott szlovákiai ma gyar képviselők 1994. január 8i nagygyűléséről szombaton emlékeztek meg a Csemadok komáromi székházában. Az ünnepi megemlékezés előtt felavatták azt a székház falára helyezett emléktáblát, amelyen szóban forgó nagygyűlés dátumán kívül, mintegy illusztr ációként Szlovákia térképe látható, behatárolva rajta a magyarok lakta területekkel. A táblaavatást követően a Csemadok Komáromi Választmánya képviseletében Petheő Attila szónokolt, aki többek között elmondta, a komáromi nagygyűlés célkitűzéseiből semmi sem valósult meg, ezért, úgymond, a Felvidéki magyarság a 24. órában van, miközben vezetőik „gyakran egyéni céljaikat a közösség céljai elé helyezik”. Petheőt Duray Miklós követte, aki előbbi szerint annak idején „alfája és omegája volt a komáromi nagygy űlésnek”. Duray után volt politikai mozgalma, az Együttélés, valamint jelenlegi pártja, az MKP tisztségviselői kaptak szót, akik mindannyian a szlovákiai magyarság folyamatosan sanyarú sorsáról beszéltek. Kitértek azonban a jelenlegi helyzetre is. Pászto r István, Komárom volt polgármestere például arról beszélt, hogy a Magyar Koalíció Pártja helyi szervezetei sok helyen „családi vállalkozásokká" váltak, ahol csak arra ügyelnek, nehogy veszélybe kerüljenek a "kiskirályságok". Kvarda József, Nagyszombat m egye alispánja azt is elmondta, a Magyar Koalíció Pártja stratégiai bizottsága azon dolgozik, hogy megtalálja a kiutat a szlovákiai magyarság számára szorult helyzetéből. Megszólalt Pázmány Péter, a Magyar Koalíció Pártja Dunaszerdahelyi járási elnöke is , aki szerint a szlovákiai magyarság számára jelenleg "nincs más kiút, mint hogy a Magyar Koalíció Pártjába helyezze a bizalmát". Majd arról beszélt, a pártnak nem csupán a szlovák nacionalistákkal kell megküzdenie, hanem azokkal a pártbeli magyarokkal is, akik közül állítólag sokan a kommu nista titkosrendőrség besúgói voltak. Pázmány meggyőződése, hogy az efféle embereket "különböző gazdasági csoportok“ által a szlovák nacionalisták irányítják a pártegység megbontása érdekében… Az összejövetel mintegy ötven résztvevői a szónoklatokat köve tően – Bósza János, a közismert „autonómiaharcos” is szóhoz jutott – az alábbi nyilatkozatot fogadták el, amelyet kézjegyével látott el maga Duray Miklós is: "Az 1994es komáromi nagygyűlésre emlékezve megállapítjuk, hogy az eredeti elképzelések el lenére a rendezvény nem nyilvánította ki a szlovákiai magyar nemzeti közösség teljes körű önrendelkezésének igényét. Az elmúlt másfél évtized azt bizonyította, hogy a szlovákiai magyarok jogállása romlott, létszáma és arányszáma csökkent, és folyamatosan újabb alapjogaink csorbulnak az önkormányzatiság, az anyanyelvi oktatás és nyelvhasználat, valamint a közélet terén egyaránt.
