Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.10 . 35 Kvarda József, Nagyszombat megye alispánja a visszaemlékezésen túl elmondta, hogy a Magyar Koalíció Pártja stratégiai bizottságában egy komoly anyag készül, amely kiutat jelenthet a felvidéki magyarság számára. Pázmány Péter, a Magyar Koalíció Pártja Dunaszerdahelyi járási elnöke szerint a felvidéki magyarság számára jelenleg "nincs más kiút, mint hogy a Magyar Koalíció Pártjába helyezze a bizalmát". A jelenlegi helyzetben sajnos a pártnak nem csak a szlovák nacionalistákkal kell megküzdenie, hanem azokkal a pártstruktúrákba beépített mag yar személyekkel is, akik közül nagyon sokan rajta vannak az egykori kommunista államrendőrség besúgóinak listáján. "Ezeket az embereket különböző gazdasági csoportok keretén belül inspirálják, és ők az anyagi haszon reményében megteszik azt, amit vár tőlü k a szlovák nacionalista közösség" - mondta Pázmány, aki szerint az egyik legfontosabb teendő ezért az MKP egységesítése, megtisztulása, valamint egy olyan erős civil szervezet megszervezése, amely képes hangot adni a felvidéki magyarság jogos igényeinek k inyilvánítására. Az ünnepség résztvevői egy nyilatkozatot is elfogadtak, melyben kinyilvánítják, hogy nemzeti létünk és kulturális örökségünk megőrzésének alapja az önrendelkezés elérése ( lásd itt ). vissza „Az Európai Unió a jövőről szól" – Az EU biztosíték arra, hogy KözépEurópában nem ismétlődhetnek meg az etnikai tisztogatások Népszava.online • 2009.01.10. Az Európai Unió (E U) léte és működése biztosítékot jelent arra, hogy olyan etnikai tisztogatás, amilyent Csehszlovákiában valósítottak meg a Benesdekrétumok alapján, KözépEurópában nem ismétlődhet meg - jelentette ki szombaton egy cseh történész. Rudolf Kucera "Az európai nemzeti kisebbségek: a csehországi magyarok és lengyelek múltja és jelene" című nemzetközi konferencián szólalt fel Prágában. A tanácskozáson előadások hangzottak el a Benesdekrétumokról, az Európai Unió kisebbségpolitikájáról, valamint a csehországi mag yarok és a lengyelek helyzetéről. A neves történész, miután ismertette a Benesdekrétumok megszületésének előzményeit és körülményeit, rámutatott: a németeket és a magyarokat kollektív módon büntető rendeleteket a korabeli csehszlovák politikai elit minde n része támogatta. "A Benesdekrétumok bizonyos mértékben máig is megterhelik a kétoldalú csehnémet és csehmagyar kapcsolatokat, ezért ideje lenne megtalálni annak módját, hogyan lehetne őket hatályon kívül helyezni" - szögezte le Kucera. "Kevésbé isme rt, hogy a dekrétumok a csehországi lengyeleket is sújtották" - fejtette ki előadásában Stanislaw Gawlik, a csehországi lengyel kisebbség egyik vezetője. Elmondta: a II. világháború után a sportszervezeteken kívül az összes lengyel civil szervezetet betilt ották. A lengyelektől elkobzott vagyon mai értéke mintegy 320 millió korona azaz mintegy 1213 millió euró. "Ha ezt a pénzt a cseh állam visszaadná a lengyeleknek, szervezeteinknek semmiféle létfenntartásai és működtetési gondjai nem lennének" - jegyezte m eg Gawlik. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke szerint felül kellene vizsgálni az 19451946os évek csehszlovákiai jogi aktusait. Duray Miklós bírálta a szlovák parlament azon határozatát, amely megerősítette a Benesdekrétumo k érinthetetlenségét. "Úgy vélem nem helyes ez a hozzáállás, mert a Benesdekrétumoknak máig is negatív hatásai vannak" - mutatott rá a politikus. Síkraszállt a dekrétumok által megkárosítottak kárpótlása mellett is. "A vezető cseh és szlovák politikusok közül egyedül Jirí Paroubek volt cseh szociáldemokrata kormányfő az, akinek volt mersze kimondani, hogy a II. világháború után jogtalanság érte a németeket, a magyarokat és más kisebbségeket, s ezért joguk van a megkövetésre. Paroubek anyagi kárpótlásról u gyan nem szólt, de gesztusa nagyon értékes" - jelentette ki Kocsis László, a konferenciát megrendező csehországi CoexistentiaEgyüttélés politikai mozgalom országos elnöke. Bauer Edit, az MKP európai parlamenti képviselője szerint a Benesdekrétumok "jogt alanságot szülő jogi normák voltak". Felhívta a figyelmet arra, hogy az elnöki rendeletek mellett a korabeli Szlovák Nemzeti Tanács idevágó rendeleteivel, határozataival is foglalkozni kell, mert azok is jogtalanságot szültek.
