Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.10 . 17 Engem - hivatásom révén is - a miniszterek szakértelme kapott meg. Alig van Obama környezetében olyan, akinek nincs doktorátusa - mégpedig a legrangosabb angolszász egyetemektől: Oxford, Cambridge, Harvard, Ya le, Princeton, Johns Hopkins. Őmaga első diplomáját a Columbián szerezte, majd a Harvard jogi karán, ahol a diákokat szigorúan rangsorolják, több száz diák előtt elsőként végzett. Erről kevés szó esett a kampány során. Tény: a szavazók egy része nem rajong a tanult politikusokért, az úgynevezett tojásfejűekért, inkább saját magukhoz hasonló egyszerűbb embereket kedvel. Vajon hányan tudták, hogy Obama az alkotmányjog professzora volt a nagyhírű (és többnyire egyébként konzervatív) University of Chicagón? Töb ben vették észre azt, hogy igen jól kosarazik. Obama november 4én győzött. Az elmúlt két hónap üzenete az, hogy most nyerni is akar. Hite Amerika jövőjében megingathatatlan. Ez az Amerika nem az az Amerika lesz! Ahhoz viszont, hogy így legyen - ahhoz, h ogy ne csak a választáson remekeljen, hanem Amerikát és a hírnevét rendbe hozza , elképzelhetetlenül széles koalíciót teremtett. Támogatást igényel azoktól, akiket legyőzött, de hatalmat is ad nekik, hogy együtt oldják meg Amerika kül- és belpolitikai gon djait. Erre senki sem számított. Érthető, hogy támogatóinak egy része most értetlenül nézi. Ostoba ez az Obama vagy csak naiv? Az biztos, hogy nem ostoba, de lehet, hogy naiv. Lehet, hogy nem ismeri a helyi cinikus mondást: Ki számít barátnak Washingtonba n? Az, aki nem hátulról támad rád, hanem elölről mellbe döf... Ám az új gazdasági válság különleges helyzetet teremtett. Támogatottsága is rendkívüli. Az amerikaiak nagy része nem felejti el Bush rémes hibáit - és valami mást igényel. Szinte mindenki alapv ető fordulatra számít. S bár Obama óvatos duhaj, amerikai méretekben fölényes választási győzelme - több mint kétszer annyi elektori szavazatot kapott, mint McCain , s szinte mérhetetlen önbizalma és ambíciója mind komoly változást sugall. Nem azzal töl ti majd az idejét, hogy átrendezze a székeket a süllyedő Titanicon. Mi várható tehát Obamától 2009ben? Első fontos lépése alighanem a Guantánamóban lévő internálótábor feloszlatása lesz. Üzenete: Obama Amerikája betartja a genfi szerződést. S közben nyit a muzulmán világ felé. Elnöki beiktatásánál büszkén használja mindhárom nevét - Barack Husszein Obama. Csökkenti az amerikai csapatok számát Irakban. Tavasszal ellátogat egy nagy muzulmán ország fővárosába, talán Kairóba. Üzenete? Amerika érti: a csupán k atonai erőre támaszkodó, unilaterális külpolitika a XXI. században eredménytelen, igazi szövetségesek nélkül hatástalan. Ezért reméli azt is, hogy a KözelKelet létrehozza a "riválisok csapatát", az együttműködés intézményes formáját. Elvégre ellenfeleinke t manapság szinte lehetetlen tartósan térdre kényszeríteni, de meggyőzni talán inkább. Meghallgatják üzeneteit? Aki csak a világtörténelemből meríti jóslatait, pesszimistaként reagál. Aki figyelemmel kíséri az amerikai fekete bőrűek útját az elmúlt ötven é vben, akár óvatos optimista is lehet. Soksok más külpolitikai kérdés vár megoldásra. Arra számítok, hogy Amerika növeli katonai - és diplomáciai - jelenlétét Afganisztánban, de Obama körültekintő lesz. Tisztán látja: Vietnam és Irak után Amerika nem bír ki egy esetleg évtizedekig tartó afganisztáni viadalt. Kevésbé nyilvánvaló, hogy mit tesz a palesztinizraeli konfliktus rendezése érdekében. Új könyvükben Zbigniew Brzezinski, a demokratákhoz húzó volt nemzetbiztonsági tanácsadó és Brent Scowcroft, aki ké t republikánus elnök nemzetbiztonsági tanácsadója is volt - igen, Brzezinski és Scowcroft politikai ellenfélből társszerző és jó barát lett - arra buzdítják Obamát: tegyen az asztalra egy részletes, kompromisszumos megoldást, ne várja azt, hogy a két ellen ség valaha is egymásra talál. Eddig egyetlen amerikai elnök sem vállalta a felelősséget egy ilyen "ráerőszakolt békéért" - ki tudja, mit tesz Obama egyre veszélyesebb körülmények között. S közben a megoldandó külpolitikai problémák hosszú listája tovább n ő: Irán, Pakisztán, India, Oroszország, NATObővítés, a nukleáris fegyverek korlátozása, energia, környezetvédelem, HIV, a nemzetközi jog és a nemzetközi intézmények válsága stb. Legfontosabb: őriznie kell hazája biztonságát, annál is inkább, mert Bush nag y - talán egyetlen - igazi sikere az, hogy 2001 óta nem érte támadás Amerikát. A komoly külpolitikai kihívások ellenére is nyilvánvaló, hogy Obamát Amerika belső problémái inkább foglalkoztatják. Nem kétséges, hogy elnöksége idején alaposan megnő az állam szerepe a gazdaságban.
