Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.09 . 23 Az MPP és a Székely Nemzeti Tanács tavaly ősszel azért lobbizott, hogy az autonómianépszavazást a november 30ra kiírt parlamenti választásokk al egyidejűleg tartsák meg, ezt azonban nem sikerült elérniük. Az MPP háromszéki szervezetének vezetősége most reméli, hogy a székely települések önkormányzatai januárban voksolásra bocsátják az autonómianépszavazás megszervezéséhez szükséges határozatter vezeteket. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke megerősítette: bízik abban, hogy januárban a helyi önkormányzatok elfogadják a határozatokat. A korábbi hetekben tizenkilenc Kovászna és Hargita megyei helyi tanács fogadta el a Székelyföld autonómiája é rdekében kiírandó helyi referendumok megszervezésére vonatkozó dokumentumot. A két megye prefektusi hivatala e határozatok egy részét a közigazgatási bíróságon megtámadta. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) korábban ellenezte a referendum kiírá sát, de december óta ellenzékbe szorult Romániában. Így nem elképzelhetetlen, hogy korábbi álláspontját felülvizsgálja, és a kezdeményezés mellé áll. vissza Gáza és Trianon A magyar média a szokott formáját hozza, amikor k itör a fegyveres konfliktus a KözelKeleten. Sajtónk egy része a rendszerváltás előttről ismerős "anticionista ENSZmantrát" hajtogatja (sokoldalú béketárgyalásokat követő igazságos rendezést, minden érdekelt fél bevonásával, nemzetközi garanciákra alapuló békeszerződést, önálló palesztin államot). Pelle János 3 | Népszabadság| 2009. január 9.| Ez a tétel, noha vitathatatlan elvi igazságokat tartalmaz, az évtizedek óta folyvást újrakezdett, majd megszakított tárgyalások tanúsága szerint alkalmazhatatlan a gyakorlatban. Izrael ellenségei között egyre többen vannak, akik az országot inkább eltörölnék a föld színéről, semmint békeszerződést kötnének vele. Csaknem két évtizedes múltra tekint vissza már a médiamunkások másik részének jellegzetes reagálása is , melyet burkolt antiszemitizmus, nyílt anticionizmus és álhumanista pátosz jellemez. Időnként persze mutatkozik némi átfedés, mondjuk, a Népszabadság és a Magyar Nemzet között: Aczél Endre december 29i publicisztikája (Egy vérfürdőről) mindkét lapban meg jelenhetett volna. A Gázából kilőtt rakéták évek óta rettegésben tartják DélIzrael lakóit. A Hamasz iráni segítséggel korszerűsített rakétái egyre messzebb hatolnak - a londoni Times Online szerint immár az izraeli nukleáris központot, Dimonát is fenyege thetik. Nincs olyan állam a földkerekségen, amely ezt ölbe tett kezekkel tűrné. Ráadásul a Hamasz nem hosszabbította meg a tűzszünetet, annak ellenére, hogy a mérsékelt arab államok, sőt, a PFSZ vezetője, Mahmud Abbasz is figyelmeztetett a következményekre . A Hamasz az intenzív bombázások, majd az izraeli hadsereg szárazföldi csapatainak behatolása ellenére sem állítja le a rakétaesőt. Az Izrael számára félresikerült libanoni háború kimenetelét szeretné megismételni, vagyis a gázai bevonulásra késztetett i zraeli hadseregnek útmenti bombák, öngyilkos merénylők és mesterlövészek révén jelentős emberveszteséget okozni s végül szégyenteljes visszavonulásra bírni. Ezután pedig a Kasszam rakéták tovább hullhatnak az izraeli településekre, miközben Izrael jelentős presztízsveszteséget szenved el, és maga ellen hangolja nemzetközi közvélemény újabb szegmenseit. Így - vélik , közelebb jutnak az áhított célhoz, a zsidó állam megsemmisítéséhez. A Hamasz radikalizmusát Aczél egy másik írásában a két világháború között i magyar irredenta politikához hasonlítja (Szentföld, január 2.): "Az önnön kérlelhetetlenségében tetszelgő Hamasz ugyanazt próbálja eljátszani, mint a Trianon utáni időszak magyar politikusai a maguk ťMindent vissza!Ť jelszavával. Ami úgy értendő: aki mon dja, maga sem gondolja, hogy ez lehetséges." Sok mindent mondtak már a Horthyrendszerre, de még soha nem hasonlították a Hamaszhoz. Kétség sem fér hozzá, hogy az irredentizmus ostoba politika volt, hiszen olyan területek "visszacsatolására" irányult, ahol a lakosság többsége már akkor sem volt magyar. Mentségükre 3 újságíró
