Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-07
MeH Nemzetpolitikai Ügy ek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01.07 . 23 is és vérnősző hungarofób. Slota közkatonáit ól csak annyiban különbözik, hogy kemény a gallérja, no és kitanult történész. Vagyis tudományos szinten képes történelmet hamisítani… Ezen kívül a magyar kártya, majd alkalom adtán a cigány kártya, arra is alkalmas, hogy egy esetleges váratlan társadalm i konfliktusról lehessen elterelni velük a figyelmet. Le lehet fogadni például, ha netán hetekre elhúzódna a gázhiányból adódó szükségállapot, megtalálják a módját Ficóék, hogy a magyarokkal meg a romákkal lehessen ijesztgetni a közvéleményt. A romáktól cs ak a havi szociális apanázst kell megvonni a szükségállapotra hivatkozva s máris áll a cigánybál. A magyaroknál meg például azzal lehetne kihúzni a gyufát, hogy energiatakarékossági okokra hivatkozva arra kényszerítik az önkormányzatokat, hogy közös igazga tás alá kerüljenek a magyar és szlovák iskolák a Csallóközben… Hát igen, ahol emberek vannak ott bizony bármi megtörténhet… Akár az is, hogy a 2010ben esedékes parlamenti választások után nem két párt, hanem egyetelen egy alakít majd kormányt. És nem bi ztos, hogy csak azért, mert addigra esetleg csupán egyetlennek lesz joga indulni a választásokon… vissza Egy eurós provincia… Paraméter.sk 2009, január 5 - 08:23 Barak László Szlovákiában a helyzet változatlan, semmilyen meglepetés nem ért senkit, és előreláthatólag nem is ér majd, holott pénzbeváltással, kezdődött az év. Ez a procedúra természetesen egyrészt azért nem járt és jár majd pánikkal, utcai harcokkal, mert jó előre tudvalévő volt, hogy mi készül. Másrészt azér t fogadta nyugalom, sőt, viszonylagos öröm, mert nem egy totális államcsőd következményeként került sor a pénzbeváltásra, hanem azért, mert viszonylag jól állunk gazdaságilag. A közélet sem hozott év eleji meglepetéseket és vélhetően a továbbiakban sem k erül rájuk sor. Annak ellenére sem, hogy 2009ben három országos jellegű választási aktus is lesz majd. Az egyik tétje, hogy mely párt, mely politikusai és hányan juthatnak be az Európai Parlamentbe. A másiké pedig a regionális, azaz megyei parlamentekbe v aló bejutás. No és végül, de nem utolsósorban, sőt, államfőt is választ Szlovákia népe. A három esemény közül természetesen az államfőválasztásnak van igazi tétje az állampolgárok számára. Az Európai Parlamentbe ugyanis – a térség valamennyi posztkommuni sta országával egy húron pendülve – tulajdonképpen a pártok által fölöslegesnek tartott politikusok kerülhetnek. Vagy azért, mert idehaza, finoman szólva, korlátozott tehetségük okán használhatatlanok, avagy, mert túl okosak és ezért potenciális veszélyt j elentenek az adott pártok regnáló vezetői számára… Ha így van, márpedig minden jel arra mutat, hogy igen, ebből nyilvánvalóan az egyszeri választó is levonja majd a következtetéseket. Vagyis gyaníthatóan eleddig sohasem látott mértékben ignorálhatja az EPválasztásokat. Akárcsak a regionálisakat, azaz a megyeieket. Azokat pedig azért, mert a megyei parlamentekben épp úgy az akaratgyenge és alkalmatlan pártkatonák dominálnak, mint az országos törvényhozásban. Azon túl tehát, hogy Nagyszombatban meg Nyitrán é s minden egyes megyében jobbára privát pecsenyéket kísérelnek meg sütögetni az ügyeletes képviselők, mást nem tesznek, mint azt, hogy pofa- és a lépéstartó mamelukokként teljesítik a pártvezéri ukázokat. Természetesen ebből a helyzetből igencsak rossz duma lenne azt a következtetést levonni, hogy fölöslegességük okán fel kell oszlatni az Európai Parlamentet és Szlovákiában az országosat, a megyeiekkel együtt. Mert hiszen elméletileg, ugye, a demokrácia fundamentális jelentőségű intézményeiről van szó. Sokka l inkább a pártok mehetnének tönkre, hogy újak szerveződhessenek. Normális, vagyis kellő felkészültségű és legalább viszonylag becsületes politikusokból. Világos persze, az efféle igény épp úgy komolytalan, mint például az, hogy Ján Slota menjen el a Ghyme sbe szólistának… Maradjunk hát annyiban, hogy igazi tétje valóban csupán a 2009es államfőválasztásnak lesz. Mivel ekkor dől majd el, mégpedig hosszú időre, hogy Szlovákia lakossága besétále a Robert Ficoféle állampárti diktatúrával kokettáló rendszer csapdájába, vagy lassan, de biztosan megkezdődike a szóban forgó reformkommunista szellemiségű országlásnak az eróziója, bomlása. A jelenlegi államfő, Ivan Gašparovič újraválasztása esetén erről álmodni is fölösleges. Ha viszont egy urambocsá! polgárili berális jelölt – ilyennek jelen állás sze rint kizárólag Iveta Radičová nevezhető – kerülne ki győztesen a vonatkozó vetélkedésből, akkor valóban lehet Szlovákiából valami. Egy eminens és nemzetközileg is tekintélyt parancsoló állam. Nem pedig egy – az eurózónában öntudatlanul és ezért ideiglenese n sütkérező – diktatórikus provincia… vissza
