Reggeli Sajtófigyelő, 2009. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-01-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 01 . 03 . 11 beavatkozásokra persze így nincsen mód. Az adminisztráció mértéktelen megnövekedése nyomán jelenleg sokkal kevesebb betegre költik bizonytalan, rossz hatékonysággal a rendelkezésre álló pénzt. Anyagiak híján abba kellett hagyni az Ady Akadémián folyó továbbképzést is. Ilyen körülmények között új módon kívánja az alapítvány a két évtized alatt megszerzett tapasztalatait hasznosítani. Hogy hogyan, arról így beszél Kalmár László. - Romániában igen nagy azoknak a betegeknek a száma, akik szemészet i mikrosebészeti beavatkozásra szorulnak. Sokaknak van például ideghártya- sérülésük, amelyek a fel nem ismert cukorbetegséggel kapcsolatosak. Ráadásul sokszor viszonylag fiatal - 4050 éves - embereknek, akiknek a látásuk elvesztése egész családjuk egzisz tenciáját fenyegeti. Magyarországon számos kiváló szemészspecialista van. Kiemelkedők a szakma hagyományai, sokan dolgoztak külföldön, úgyhogy a nemzetközi tapasztalatok is számottevőek. Először egy székelyföldi városban ajánlottak fel épületet a szemklini ka céljára. Ez azonban túlzottan messze volt ahhoz, hogy a magyar szakemberek, akik az egynapos műtéteket végzik, odautazzanak. Kapóra jött, hogy 2004ben a nagyváradi püspökségnek visszaadta a román állam az egykori kórházait. Ezek épületeiből kaptunk meg egyet Tempfli József megyés püspök úrtól, aki immáron két évtizede támogatja alapítványunk munkáját. Mivel felújításra nem volt pénzünk, a rendelkezésre álló ezer négyzetméter felét 14 évre átengedtük egy orvosdiagnosztikai cégnek. Így vált lehetővé a műt ők rendbetétele és felszerelése. A nagyváradi szemklinika úgynevezett mátrixrendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az odautazó orvosok egész nap operálnak, olyan műtétek várnak rájuk, amelyeknek ők a specialistái. Ennek az az eredménye, hogy az intézm énynek jóval nagyobb a teljesítménye, mint egy hasonló hazainak. És van itt valami, amiről nem szabad elfeledkezni: a kétnyelvűség elengedhetetlen. Erre külön gondot fektettünk. Ugyanis nagy hiba volna ott egy elszigetelt magyar intézményt létesíteni. Már a klinika megnyitása előtt jelentkeztek műtétre Románia legtávolabbi pontjairól betegek. Ezeknek is vállaljuk a gyógyítását, s az anyanyelvükön beszélünk velük. Egy félórás vizsgálatból körülbelül 20 percet kell szánni a személyes beszélgetésre. Annál ink ább, mert sok beteg nem először fordul szemészhez, néha kötetnyi vizsgálati anyagot hoz magával. A betegek többsége közelebbi területekről, leginkább a Partiumból érkezik. Óriási előny számukra, hogy nem kell Bukarestbe utazniuk, illetve, hogy a magyarok i tt az anyanyelvüket használhatják. A Nagyváradi Szemklinika jelenleg magánintézményként működik, ahol a betegek meghatározott díjazásért európai színvonalú ellátást kapnak. Hogy a Segítő Jobb elkülönítse egymástól profit- és nonprofit tevékenységét, létre hoztunk egy Kft.t, amely a szemészetet működteti. Ez lehetővé teszi, hogy a cégnél felhalmozódó tőkéből hasonló intézményeket hozzunk létre Romániában, Kárpátalján és a Vajdaságban. Arra a kérdésre, hogy milyen tapasztalatokat szereztek eddig a november 15én megnyitott intézményben, Kalmár László azt mondja, hogy a műtétre, illetve a vizsgálatokra jelentkező betegek száma gyorsan növekszik. Igen sok a nehéz eset. Ennek örülnek is, mert az egyszerű dolgokba nem akarnak beavatkozni. Egyfelől Románia túlzot tan nagy ország a maga 23 millió lakosával, másfelől Bukarestben és másutt kiváló szakemberek vannak. Viszont a szaruhártya- átültetetési programjuktól áttörést várnak. Ehhez kedvezőek a feltételek Romániában: a társadalomban is elfogadott, hogy a halott ( donor) szaruhártyáját felhasználják, az illetékes román szervek is jó partnerek. A román egészségügyi szervekkel kialakult jó viszonyt arra kívánják felhasználni, hogy az ottani társadalombiztosítás fedezze a Nagyváradi Szemklinikán végzett beavatkozások költségének legalább egy részét. Ha a beavatkozás ugyanannyiba kerül, mint a román állami egészségügyben, akkor az egészet, ha többe, akkor a betegre csupán a többletet terhelik. Abban bíznak, hogy egy ilyen úgynevezett copayment megállapodás hamarosan me gszületik. Aki ismeri Kalmár doktort, csodálkozva figyeli, mi mindenre van energiája. Romániáról beszél a leggyakrabban, most a Nagyváradi Szemklinikára a legbüszkébb. Emellett azonban az egész Kárpátmedencét figyeli, hol, mit lehet segíteni. És nem csup án az egészségügyben. A vajdasági Zentára is az ottani kórház megsegítése céljából kezdett járni: a háború befejezése után igen nagy volt a hiány műszerekből és gyógyszerekből. Ám arra is felfigyelt, hogy másfajta segítség is hiányzik. Az újonnan megnyitot t kulturális központban, ahol értelmiségi