Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-31
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 31 . 17 Történt valami? – Változások húsz év Magyarországán Azt mondjuk: "rendszerváltás", s a legtöbben azonnal a hatalmi/politikai viszonyok - tagadhatatlanul gyökeres - változásaira gondolnak. Pedig a mögöttünk ha gyott két évtized során a mindennapi életünket közvetlenül meghatározó keretek és feltételek talán sokkal lényegesebb mértékben cserélődtek ki annál, mint ahogyan felőlük beszélni szoktunk. Az évfordulódömping kezdetén nem lenne haszontalan az t sem számba venni, ami az életünket a hatalmi változások távoli zajaihoz képest csöndben és közelről, ám napról napra alapvetően formálta át. Kéri László | Népszabadság | 2008. december 31. | ninc s komment kedvencek / megosztás MTI - Varga László Az első öt márka akkor is, most is a kocsiállományból másfél milliónyit tett ki, ám két évtizeddel ezelőtt a korabeli készlet 80 százalékát jelentették e kizárólagosan szocialista termékek, most meg az első öt márka úgy adja a készlet felét, hogy a másik felében is már a nyugati márkák dominálnak. (Tavaly volt az a történelmi év, amikor a Renault kiszorította az ötös listáról az utolsó keleti típust is , a Ladát.) Ha a luxusautóknak nevezhető márkák felől nézzük a változásokat , akkor még meglepőbb eltolódások tanúi lehetünk: 1988 (db) 2007 végén Audi 1934 51 159 BMW 3058 39 602 Chevrolet 181 27 168 Mercedes 4079 50 637 Volvo 1195 24 198 Két évtizede a korabeli gépkocsiállomány 41 százaléka tíz évnél idősebb volt, a mai au tók fele - mintegy másfél millió - hat évnél fiatalabb. Vagyis a típusmegoszlás mögötti egyéb adatok is arról tanúskodnak, hogy a magyar társadalom irtózatos anyagi ráfordításokkal, de lénye gében lecserélte az autóparkját. Nem volt erre nézve semmiféle kor mányhatározat, pártprogram, mégis milliók éltek azzal a lehetőséggel, hogy a kényszerű sorbanállás és a mesterséges hiány évtizedei után modernizálják saját családjuk, s ily módon az egész ország motorizációját. Ma Magyarországon ezer családra több mint 30 0 autó jut, ami persze mesze van a legfejlettebb nyugati országok átlagától, de nem olyan messze, mint negyedszázaddal ezelőt t. S az adat jóval kedvezőbb, mint a lengyel, román, ukrán, bolgár sorstársainké, ráadásul a márkacsere mögötti átrendeződés fontos ságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az imént bemutatott állomány összetételének egészen mások a szervizelési, technikai, környezetvédelmi, baleseti s egyéb következ ményei, mint amilyenek a trabantos/dáciás korának voltak. Csak nagyon halkan mernénk megjeg yezni: ha valaki összeadná, amit a magyar családok a kocsiparkjuk modernizálására az elmúlt tizenöthúsz évben költöttek, akkor nagy valószínűséggel olyan számot kapna, ami a magyar gazdaságtörténet legnagyobb beruházását sej tetné. S mindezt mindenféle dir ektíva, deklarált nemzeti program nélkül tették, mert talán tudták, hogy a mindennapi élet minősége múlik rajta. És ahová utazunk velük... Westend city Center kirakata a Váci úton Kurucz Árpád 1988ban a KSH évkönyve 1o millió 797 ezer külföldi utazást rögzített. Ez a szám a korábbi évekhez képest hihetetlenül dinamikus növekedést mutatott, ugyanis a nem sokkal korábban bevezetett világútlevélnek kösz önhetően csak az Ausztriába látogatók száma két év alatt 338 ezerről 2 millió 749 ezerre nőtt. Tudjuk, ezek voltak a legendás Gorenjeidők, amikor a magyar középrétegek végre rákaphattak a Nyugaton vásárlás egynapos varázslatára. Ami abból a szempontból is igaz, hogy az említett, csaknem tizenegymillió "utasnak" az elsöprő többsége napi bevásárló lehetett. A korabeli adatokból utólag - a mai összehasonlíthatóság kedvéért - három fontos összefüggést érdemes kihámoznunk: 1. Az utazók több mint 90 százaléka a szomszéd országokba, illetőleg az akkori NDKba és Lengyelországba látogató, egy legfeljebb kétnapos bevásárló/alkalmi turista volt. 2. A korabeli értelemben vett Nyugatra - Ausztriát kivéve - nagyjából négyszázezren mehettek ki, több mint a felük az NSZKba látogatott. 3. Mai értelemben vett turista, a szervezett utazások keretében legalább négyötnapra külföldön szétnéző/nyaraló utazó 600650 ezer lehetett, közülük is a nyolcvan százalék a szomszédos országokban járt. Távolabbi - nyugati és mediterrán - vidékekre legfeljebb 220230 ezren merészkedhettek el. Mai viszonyaink jellemzésére 2007ről állnak rendelkezésre éves adatok. Ezek szerint tavaly 17 millió 300 ezer magyar állampolgár járt külföldön. Érdekes
