Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 29 . 15 – A tagszervezetek hogyan látják a MIT létjogosultságát? – A MIT önazonossága, vagyis az, hogy szükség vane a MITre, vagy sem, tulajdonképpen akkor merült fel, amikor a tanács szakított az RMDSZszel. Amíg az RMDSZszel együttműködött az SZKTn és a SZETben, addig a MIT volt az a fórum, ahol eldőlt, hogy milyen álláspontokat képviselnek az ifjúsági szervezet ek, illetve kiket delegálnak az egyeztető testületekbe. Amikor kiszálltak, ezek a lehetőségek megszűntek, és a szervezetnek a fő tevékenysége átalakult. Továbbra is egyeztető fórum kíván maradni, és továbbra is úgy érezzük, hogy kell egy olyan hely, ahol k özösen leülhetünk és beszélhetünk problémáinkról, terveinkről, eredményeinkről, és az is lényeges, hogy közös álláspontunk legyen. Az ifjúsági szervezeteknek is meg kell találniuk a helyüket a civil életben. Azáltal, hogy a MIT kiszállt a politikai porondr ól, egy új identitást kellett keresnie, egy új területet, ahol ki tudja fejteni tevékenységét. Ehhez hozzá kell szokniuk a tagszervezeteinek is, hogy nem a helyi politikai életben kell részt venniük, hanem a helyi civil életben. A civil szervezetekkel kell szorosabb kapcsolatot kiépítenünk. – A MIT része a határon túli szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Konferenciának, és ebben te vagy az erdélyi régió képviselője az Állandó Bizottságban. Milyen sikereket könyvelhet el a MIK? – Az egyik nagy sikerünk a magyarországi támogatási rendszer kialakulásához kötődik. A MIKnek rengeteg kezdeményezése volt, amelyeknek köszönhetően eredményeket értünk el. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumnak a határon túli támogatási rendszere úgy jött létre, hogy a MIKen keresztül a határon túli szervezetek nyomást gyakoroltak a kormányra. Így jött létre a programtámogatás, a működési támogatás, illetve az idéntől megvalósult az, hogy megnyitották a drogprogramot a határon túli szervezetek f elé is. Most már mi is tudunk drogprevenciós programokra, tevékenységekre pályázni. A MIK eredményei azt is lehetővé teszik, hogy azok a szervezetek is sikeresen pályázzanak, amelyek nem tagjai az ernyőszervezetnek, például a Miérttagszervezetek is eredm ényesen pályáznak. Tehát nemcsak a MITnek hasznos, ha mi eredményesek vagyunk, hanem bármely más szervezetnek, amely életképes programokat akar megvalósítani, és van hozzá egy ötlete. – Merrefelé kell tartania a MITnek? – Az lenne az egyik feladatunk, célunk – azért is lettünk aktív tagjai a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének – , hogy megpróbáljuk elérni azt, hogy a politikai szereplők ne vegyenek részt a pénzek elosztásában, hanem maguk a civil szervezetek osszák el a saját kereteiket, azt a pénzt, ami nekik jár. Ne az ossza el, aki cserébe vár valamit ezektől a szervezetektől. Ha ez meg is valósulna, természetesen sok vita lenne még, hogy ki mennyi pénzt kap, de a civil szféra nem lesz kiszolgáltatva a politikumnak. ’96tól, amióta az Illyé s Közalapítványnál létrejött az ifjúsági szaktestület, folyamatosan kisebbnagyobb összegeket kaptunk nyolcszázezertől- egymillió forintig, függetlenül attól, hogy éppen milyen kormányzás volt Magyarországon. Miután a MIT kilépett az RMDSZből, átalakított ák a szaktestületeket, és tavaly – tavalyelőtt kaptunk százötven – kétszázezer forintot, és azt is úgy, hogy több szaktestülettől pályázzuk. Pedig ugyanolyan sikeres rendezvényekre adjuk le a jól megírt pályázatainkat, mint eddig. A tevékenységeink sikerét fe lmérhetik azok is, akik itt élnek, és beleszólásuk van az elosztásba, de még sincs részünk tisztességes elbírálásban, mert állítólag rossz oldalon állunk. Ugyanakkor meg kell találnia a MITnek azokat a kapcsolati rendszereket, amelyek során a tagszervezet einek is újabb lehetőséget tud biztosítani: európai- vagy világszervezetekkel való kapcsolatok, illetve önkéntes program létrehozása, amellyel bármely fiatal elmehet például Afrikába. – Mennyire tartod demokratikusnak a MITet? – Túl demokratikusnak tar tom. Egyrészt a döntéshozási mechanizmusunk is olyan, hogy kétharmados többség kell minden szavazáshoz. A másik az, hogy elég színes szervezetről van szó, amelyben a cserkészektől, az egyházi szervezeten át az egyetemistákig mindenki benne van. Ezeknek a s zervezeteknek különbözőek az elvárásaik, igényeik, és ezt nehéz összeegyeztetni. Az elnökség általában arra törekedett, hogy mindenki benn tudjon maradni, hogy megőrizze az egységet. Kérdezett: Valkai Krisztina Jakab Attila 1979. március 13án született Székelyudvarhelyen . 2002ben a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Székelyudvarhelyi Képzési Központjában kereskedelmi szakon vállalkozások menedzselése szakirányú képesítést nyer. Jelenleg euromenedzsment tanulmányokat folytat. 2000 – 2003 között az UFF üg yvezető elnöke, 2004től elnöke. 2005 óta a MISZSZ alelnöke vissza
