Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 22 . 15 - Szerbiában hónapokon át a verebek is azt csiripelték, hogy Szerbia 2009ben felkerült a schengeni fehérlistára, aminek köszönhetően vízum nélkül utazhatunk az unió országaiba. Most, decemb er végén a hírek már másról szólnak. Minek tudható be, hogy minden jel szerint majd csak 2010ben élvezhetjük ezt a kedvezményt? - Úgy gondolom, hogy ha a kormány tovább folytatja azt a politikát, amelyet a május 11ei választások után kezdett meg a vízumli beralizáció ügyében, akkor valamikor a jövő év tavaszára, márciusáprilisra ez az ország készen áll arra, hogy felkerüljön a schengeni fehérlistára. Jelen pillanatban egy negyven pontból álló intézkedéscsomagot kell még a kormánynak végrehajtani. Ezek első sorban technikai jellegű kérdések és feladatok. Ezek mind teljesíthetők néhány hónapon belül. Vízummentesség 2009ben? - De gondolom nem ilyen obstrukció közepette, ami az utóbbi időben zajlik a parlamentben… - Ez most már csak részben igaz, mert a parlame ntnek még összesen három törvényt kell elfogadnia, amelyek kapcsolódnak a schengeni fehérlistára való felkerüléshez, de azok már nem a legfontosabb feltételként szabott törvények. A legfontosabb jogszabályokat már elfogadta a parlament. Ilyen értelemben ez a parlamenti obstrukció kevésbé hat ki arra, hogy mikor kerül fel Szerb ia a schengeni fehérlistára. Ami sokkal inkább ki fog hatni erre a dátumra, az az, hogy május végétől októberig az EUban választási ciklus zajlik. Június elején kerül sor az Európa Parlament megválasztására és valamikor, nagy valószínűséggel szeptember vé gén vagy október elején áll fel az EU új struktúrája, és abban az átmeneti időszakban nem lesznek az EUnak olyan szervei, amelyek feltehetnék Szerbiát erre a listára. Még akkor sem, ha Szerbia közben megfelel majd a szükséges kritériumoknak. Ezért nagyobb a valószínűsége annak, hogy 2010. január 1. lesz az a dátum, amikorra Szerbia felkerülhet a schengeni fehérlistára. Elméletileg ez ugyan megtörténhet május végén is, de ennek azért is kicsi az esélye, mert választási kampány zajlik az EU országaiban. Épp ezért egy ilyen döntés, amely sok országban kihasználható lenne a Szerbia csatlakozását ellenző politikai pártok részéről, mert egyes politikai erők a potenciális bevándorlókkal riogathatnák a választókat, nem valószínű, hogy májusban megszületik. 2010b en Szerbia a tagjelölti státust is elnyerheti - Szerbia tagjelölti státusának ügyében milyenek a kilátások? - A tagjelölti státus elnyerése nem ennyire technikai kérdés. Az sokkal inkább függ a szerencsétől is picit, mert ki kell szolgáltatni a háborús bűnös öket. Másrészről pedig attól is függ, hogy milyen parlamenti összetétel alakul majd ki az EPben. De attól is függ, hogy a gazdasági világválság az EUt milyen mértékben érinti. Az, hogy az EU intézményi reformja zajlik az ún. lisszaboni folyamat keretében , az a tavaly nyári írországi referendummal megakadt. Hogy ez mikor kerül véglegesen olyan szakaszba, hogy a Lisszaboni Szerződést alkalmazni tudják, ez is kihat Szerbia tagjelölti státusának a megszerzésére. Tehát sok olyan eleme van ennek a kérdéskörnek, amely bizonytalan, és amely miatt nehéz megjósolni, hogy mikor válhatunk tagjelölté. De ha Szerbia mindent megtesz, amit elvárnak tőle, mindent feltételnek megfelel, akkor a tagjelölti státus elnyerése 2010 elejére, vagy 2009 végére most realitásnak tűnik . Időre és türelemre van szüksége - A szerb kormány mennyire limitáló tényező ebben a kérdésben? - Az obstrukció, amely a parlamentben zajlik, az biztosan nem gyorsítja Szerbia EUs integrációját. De az a jogszabály mennyiség, amelyet el kell fogadnia a bel grádi törvényhozásnak, hogy tagjelölté válhassunk, az nem olyan óriási, hogy a jövő év közepéig ne lehetne elfogadni, még ha a jelenlegi tempóban is működik a parlament. Ha másként dolgoznánk, akkor nyilvánvalóan lehetne ezen valamicskét gyorsítani, de nag yon sok ország tapasztalata, amely már csatlakozott az unióhoz, arról szól, hogy a jogszabálygyárként működő parlamentek sem mindig jelentenek jó megoldást. Mert ahhoz, hogy egy megszülető jogszabály a gyakorlatban is alkalmazásra kerüljön, ahhoz is időre van szükség. Nagyon sok országban megtörtént az, hogy tízesével, százasával születtek a jogszabályok, alkalmazásukra viszont nem került sor. Aztán pedig sok esetben vissza kellett térni a korábbi állapotokhoz. Ezzel természetesen nem a szerb parlamentben zajló obstrukciót próbálom igazolni. Még egyszer mondom: ez lassítja valamelyest a folyamatot, de sokkal gyorsabban akkor sem haladhatna, ha a parlament hatékonyabban működne. Tehát a lényeg, miután egy jogszabály megszületik, alkalmazni kell. Ezt követően az EU monitoringja megállapítja, hogy mennyire hatékony az alkalmazása, és csak utána születnek meg az EU különböző szerveiben azok a politikai döntések, amelyek minden újabb fázisnál szükségesek.
