Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 10 . 11 Nacionalista szlogenek Az észt kisebbségi politikában a kilencvenes évek közepétől enyhülés következett be, főként az EU nyomására. Atrocitások előfordulhatnak, javarészt a nacionalista elveket valló észt pártoknak köszönhetően. Olyan szlogenek jelentek meg nyilvános fórumokon, mint „És ztország az észteké!”, vagy éppen "Tisztítsuk meg a területet!”, mely tovább szította az ellentéteket az állampolgárok és a kisebbségek közt. Észtország kulturális autonómiát adna az oroszoknak A közvélemény hangulatát még inkább felkorbácsolta a Tallin nban álló szovjet bronz katona szobrának az eltávolítása. Az incidens belpolitikai konfliktusként indult, azonban nemzetközi botránnyá nőtte ki magát. A szoborügy szimbolikussá vált az észtek és az oroszok szemében. Míg Észtország számára a szovjet rezsim elnyomásának, addig az oroszok számára a nácik ellen harcoló katonák hősiességének jelképe lett. Oroszország akkor még az észtekkel szembeni gazdasági szankciókat is kilátásba helyezte, sőt, Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter szerint ez egyszerűen „ist enkáromlás és embertelenség” volt. Ezek ellenére az észt kormány egyre engedékenyebbnek tűnik a kisebbségekkel szemben. 2007 elején elfogadta az észt parlament a nyelvtörvény módosítását, miszerint az önkormányzati és állami intézmények kötelesek a kiseb bség nyelvén is lefolytatni az ügyeket, amennyiben a helyi lakosság több mint fele nem észt anyanyelvű. A kisebbségek számára így elérhetővé váltak a saját nyelvükön írt cégtáblák, hivatalos dokumentumok, illetve egyéb más feliratok, közlemények. Autonóm ia? Szintén 2007ben az Orosz Kulturális Autonómia Szervezet beadott egy indítványt, amelyben az észtországi orosz kisebbség kulturális autonómiájának kialakítására kérték a minisztériumot. A Kulturális Minisztérium sokáig nem foglakozott a kérvénnyel, f őleg az augusztusi grúzorosz konfliktus miatt, mivel akkor Oroszország arra hivatkozott, hogy csak saját polgárai védelmében tette ezeket a lépéseket, ettől pedig Észtország még inkább fenyegetve érezte magát. Az indítványt megfogalmazó észt Orosz Párt szerint mindenkinek alkotmányos joga lenne, hogy használja a saját nyelvét, kultúráját, ápolja nemzetének hagyományait, és az anyanyelvi oktatást is szeretnék bevezetni az iskolákban. Ennek tükrében fogalmazódtak meg az Autonómia Szervezet elvárásai is, tö bbek között az anyanyelven történő oktatás, művelődési és vallási szervezetek alapítása kérdésében. Az anyanyelvi oktatás elképzelése már megvalósult - a kisebbségi nyelven történő tanítás mellett biztosítani kell az államnyelvét, az észtét is , és minde nnek anyagi költségeit az észt állam köteles állni. Az autonómia megadásával ráadásul Tallin is jól járna, hiszen ha az észtországi oroszok jobb bánásmódban részesülnek, Oroszországnak eggyel kevesebb indoka lesz szomszédai életébe beavatkozni. vissza Új kormánykoalíció alakult Ukrajnában HVG 2008. december 09. 19:00 | Egy harmadik párttal kibővülve újjáalakult kedden a Nyugatbarát kormánykoalíció Ukrajnában. Viktor Juscsenko államfő és Julija Timosenko kormányfő pá rtjához a házelnöknek újonnan megválasztott Volodimir Litvin vezette pártszövetség is csatlakozott. A Viktor Juscsenkót támogató Mi UkrajnánkNépi Önvédelem (NUNSZ), a Julija Timosenko Tömbje (BJuT) és a Volodimir Litvin Tömbje alkotta koalíciónak 2 58 képviselői helye van a 450 fős ukrán törvényhozásban. Litvin néhány perccel azután jelentette be az új koalíció megalakulását, hogy megválasztották a legfelső tanács elnökének. A politikus korábban már betöltötte ezt a tisztséget: házelnökként fon tos szerepet játszott a Viktor Juscsenkót hatalomra segítő 2004es narancsszínű forradalomban. Litvin közölte: nem lát okot arra, hogy az új koalíció miatt új kormányfőt is válasszanak.
