Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 06 . 17 A különböző foglalkoztatási szektorokban a népszámlálási adatok szerint nagyrészt arányosan vannak jelen a magyarok – sőt a tanügyben, egészségügyben, gyáriparban, kis- és nagykeresk edelemben enyhén felülreprezentáltak. A Székelyföldön azonban kisebb az arányuk a mezőgazdaságban – ami egy rurális társadalom esetében eléggé meglepő. A magyarázat az, hogy Székelyföldön már a múlt század elején sem lehetett a földből megélni; emiatt az ö tvenes évekig nagymértékű volt a kirajzásuk az ipari centrumokba, a 70es évek elején a székelyföldi iparosítással viszont helyben is el tudtak helyezkedni – mondta el Kiss Tamás. Az egészségügyben a magyarok aránya országosan 4,3 százalék, az országos átlag 4,2 – ám ha megnézzük ezen a csoporton belül a felsőfokú végzettségűek arányát, a magyarok 18, a románok 23 százalékának van egyetemi diplomája. Ami a Székelyföldet illeti, a felső jövedelmi kategóriába nagyobb eséllyel kerülnek a fiatal, marosvásá rhelyi, nem roma származúsúak. A 2529 éves székelyföldi magyarok korosztályában 27,3 százalék keres nagyon jól – ezzel szemben a 40 év felettieknek csak 12,8 százaléka. A legkisebb az esélye ebbe a kategóriába kerülni a nagycsaládosoknak – a négy vag y több gyermeket nevelők közt a nullához közelít azoknak az aránya, akik az egy főre eső ekvivalens jövedelem alapján a felső 20 százalékba tartoznak. Ez egyúttal azt a szomorú jelenséget is megvilágítja, miért nagyobb a gyermekszegénység mértéke. Ehhe z kapcsolódóan a felmérés szerint a romák aránya a magyarul (is) beszélők között Erdélyben 11 százalék – ám mivel magasabb a termékenységük, a gyerekek között 20 százalék körüli. Összegezve, a magyaroknak az egyetemi végzettség megszerzése, illetve a csú cspozícióba kerülés esetében van némi hátránya, tehát a társadalmi piramis csúcsán van eltérés a többség helyzetéhez képest – vonta le a következtetést a kutató. Ugyanakkor a Székelyföldön a munkanélküliség, az elszegényedés, illetve a fiatal értelmiségiek elvándorlása egymást erősítő tényezők, amelyek a térség periférikus jellegéből adódnak. vissza
