Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-04
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 04 . 31 Románia polgárai kezdik megtanulni azt a leckét, amelyet a szólásm ondás így fejez ki: régi bor - új palackban. Lehet, hogy a többpárti demokrácia vívmányaként négyévente új pártok, új koalíciók kerülnek hatalomra, ám a rendszer lényege nem változik. Az országban változatlanul virul a korrupció, a nepotizmus, miközben a m últtal való szembenézés, a Securitatebesúgók és főnökök több százezres hadának leleplezése és felelősségre vonása egyre reménytelenebbé válik. Ennek legfőbb oka, hogy a politikai elit - amelynek tagjai közül sokan kétes ügyletek révén jutottak mesés vagyo nhoz 1989 után - csöppet sem érdekelt a múlt feltárásában. Ennek igazi eszköze a független igazságszolgáltatás volna, ám éppen ez az, amiről a politikusok túlnyomó többsége hallani sem akar. Ellenállásuknak tudható be, hogy az idei év elején az alkotmánybí róság megtorpedózta a titkosszolgálati szervezetek irattárát feldolgozó hivatal munkáját - mégpedig egy leleplezett egykori titkos ügynök beadványa alapján, aki ráadásul a "rendszerváltás" egyik hírhedt köpönyegforgatójaként vált közismertté. A posztkommun ista államok gyakorlatában példátlan eset nyomán a kormány ugyan rendeleti úton tette lehetővé a hivatal tevékenységének folytatódását, ám hatáskörét megnyirbálta. A feldolgozatlan múlt mellett a "fanarióta örökség" endemikus virága, a korrupció okozza a l egtöbb gondot - és perpatvart Brüsszellel. Az unió előszobájában várakozva Bukarest fűtfát megígért e csapás visszaszorítása érdekében, s történt is néhány leleplezés, hírhedt személyek perbe fogása. Az európai klubba történt befogadás után azonban a lend ület finoman szólva is alábbhagyott. A demokrata párti kormány - karöltve a posztkommunista ellenzékkel (PSD) - a parlamentben megakadályozta büntető eljárás indítását olyan politikusok ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy hivatali pozíciójukat személye s gazdagodásra, előnyszerzésre használták ki. Az EUcsatlakozás után alig három hónappal a kormány béklyóba verte az addig meglehetősen hatékonyan működő korrupcióellenes hivatalt, szellemi irányítóját, Monica Macovei igazságügyi minisztert pedig leváltott ák. A hivatal azzal vívta ki a román elit haragját), hogy egykori, illetve hivatalban lévő miniszterek, parlamenti képviselők ügyében sem rettent vissza nyomozás megindításától. A megtisztulás azonban félbeszakadt, nem utolsósorban azért, mert a Tariceanukormány az általa gyűlölt ellenzéki tábor (ide tartozna Traian Basescu államfő is) hatalmi eszközét látja a hivatalban. Ugyanakkor dőreség abban reménykedni, hogy egy esetleges PSDkormány alakulása után szebb napok virradnának a korrupcióellenes szervre. Elvégre a GeoanaNastase tandem vezette szocdemek szekrényeiben is számos csontváz lapul. (Mindkét pártvezért beidézte már a hivatal korrupciós ügyben.) Bizonyára ez járt sok választópolgár fejében, amikor úgy döntött, hogy el sem megy szavazni november 3 0án. A részvételi arány (39,6 százalék) messze a legalacsonyabb az 1990 utáni többpárti választások történetében. Külföldi megfigyelők az ország jövője szempontjából a szélsőjobboldali, nacionalista pártok elbukását tartják a legbiztatóbb jelnek. Sem a Na gyRománia Párt, sem a vallási színezetű Új Nemzedék Pártja nem ugrotta át az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Ennek oka feltehetően az volt, hogy a két párt főleg egymás rovására csábított magához nacionalista érzelmű szavazókat. Ráadásul az alacsony rés zvételi arány is - paradox módon - a szélsőséges erőket gyengítette: azok a krónikusan dacból szavazó románok, akik a múltban rendre a nacionalista erőkre voksoltak, ezúttal szinte kivétel nélkül otthon maradtak. Örvendetes jelenség az RMDSZ ismételt bejut ása a parlamentbe, amely elsősorban az egységes fellépésnek, a "belháború" (RMDSZ kontra MPP) elmaradásának köszönhető. A siker másik záloga az erdélyi magyarság voksolási kedve: Markó Béláéknak ezúttal is sikerült mozgósítaniuk választóik túlnyomó részét. Igaz, a magyar részvétel meglehetősen alacsony volt ott, ahol erős az MPP. Intő jel viszont a szavazati arány alakulása. Az RMDSZ eredménye (6,17 százalék) alacsonyabb, mint négy (6,79) vagy nyolc (6,8) évvel ezelőtt volt, amikor pedig a részvételi arány 58,5 illetve 65,3 százalékot ért el. Az erdélyi magyarság fogyatkozása ezen is tetten érhető, hiszen 55 százalékos részvétel (azaz nagyobb román aktivitás) esetén az RMDSZ nem érte volna el az 5 százalékot. Márpedig ha Romániában javulás történne a króniku s gondok terén, és a jövőben fokozódna a választók aktivitása, akkor mind Bukarestben, mind Budapesten számolni kellene azzal, hogy parlamenti képviselet nélkül marad a zsugorodó erdélyi magyarság. vissza Dorogman László A s zociáldemokraták a demokrataliberálisokkal is szövetkeznének Erdély.ma [ 2008. december 04., 00:42 ] Percről percre változnak a koalíciókötési forgatókönyvek, ha a választásokat követően még majd minden elemző a Nemzeti Liberális Pártot tartotta a mérl eg nyelvének, a két nagyobb alakulat pedig Călin Popescu Tăriceanuékkal kereste a kapcsolatot, tegnap felmerült a nagykoalíció lehetősége is. Az erről szóló sajtóhíreket a Szociáldemokrata Párt két befolyásos vezetője is megerősítette. Viorel Hrebenciuc és Miron Mitrea kifejtette: életképes lehet a
