Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 1. 27 . 28 a feszültség a romániai magyar közösség körében a vasárnapi parlamenti választások előtt, mint négy évvel ezelőtt. A hideg fejjel gondolkodók számára világossá válhatott, hogy továbbra sincs alternatíva az RMDSZre, ráadásul dacára annak, hog y kudarcok is tarkítják múltját, és az elmúlt évek pozitív folyamatai ellenére még nem sikerült lenyesni valamennyi vadhajtást, maga a szövetség látszik fiatalos és hiteles alternatívát biztosítani a romániai magyar érdekképviselet számára. Egyelőre talán y, hogy ez a viszonylagos nyugodtság hogyan befolyásolja majd a romániai magyarság mozgósítási hajlandóságát. A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy az RMDSZ biztosan bejut a parlamentbe, sőt egyesek 7 százalékos eredményt is jósolnak számára, ami a tö redékszavazatok visszaosztása után történelminek is nevezhető 10 százalék közeli – vagyis számarányunk fölötti – parlamenti képviseletet biztosíthat számunkra. A felmérések azonban a valóságban nem sokat érnek, ha azokat szavazataink nem erősítik meg. Úgyh ogy még mielőtt bárki is megnyugodna a 10 százalék közeli képviseleti arány, vagy a magyar jelöltek által vezetett román pártok rózsaszínfelhős idilljében, menjünk el minél többen szavazni. vissza CINIZMUS A KÖBÖN: Mečiar pá rtja a tankönyvbeli magyar helységnévhasználatot „magyarosításnak” tartja…! Paraméter.sk 2008, november 26 - 16:51 Nem változott magyar tankönyvekre vonatkozó nyelvhasználat ügyében a Mečiarféle ĽSHZDS álláspontja – áll a párt szóvivője, Monika Zakar iásová által jegyzett szerdai nyilatkozatban. A kommüniké szerint a párt legfelsőbb szerve, az országos választmány szombati döntésének értelmében helytelen, a szlovákiai magyar iskolák tanulóinak törvénnyel tiltani, hogy a helységneveket és egyéb földra jzi neveket „hazájuk létező nyelvén“ (azaz szlovákul - a szerk. megjegyzése) sajátíthassák el. „Törvényes magyarosítás utoljára 1898ban volt, ezért nem látunk okot arra, hogy ugyanez megismétlődjék a Szlovák Köztársaság állampolgáraival szemben“ – áll t öbbek között az állásfoglalásban, amelynek végkövetkeztetése imigyen szól: „Az ĽSHZDS a társadalom egységét szorgalmazza és ellenzi, hogy ez az egység etnikai alapon szét legyen verve: az állampolgárok egyenlősége mellett állunk ki, nem pedig a megosztásu k mellett“. vissza Sikeresen terjed a vírus – Grigorij Mesežnikov írása a SMEben Felvidék.ma 2008.11.27. Semmi másra, mint a szlovákmagyar kapcsolatok szerencsétlen állapotára lehetett csak számítani a jelenlegi kormányf elállás mellett – írja Grigorij Mesežnikov ismert szlovák politológus a SME című lapban. Amikor 2006 júliusában három nacionalistapopulista párt lépett egymással koalícióra, a bizonyosság valószínűségével lehetett előrevetíteni, hogy a szlovákmagyar kap csolatokra nehéz próbatétel vár, és hogy csak a csoda vagy pedig a természetfölötti erők beavatkozása akadályozhatja meg azok romlását – szögezi le Mesežnikov, aki szerint mivel a csoda elmaradt és transzcendens erők sem léptek közbe, megkezdte terjedését a radikális nacionalizmus vírusa, mely előbb a kormányba furakodott be, majd pedig az ezidáig jól működő kisebbségtöbbség viszonyt kezdte aláásni, és mérgezni a szomszédos államokhoz fűződő kiegyensúlyozott kapcsolatokat. A három párt koalíciója ugyanakk or nem a légüres térben jött létre, állítja a szerző, hiszen sok közös vonás köti őket össze a politikai, a kulturális kérdések és a sajátos nemzetfelfogás tekintetében vagy pedig abban, ahogy ezek a nemzetipopulista pártok a kisebbségekre, azok mindennap jaira, problémáira és az államban elfoglalt helyükre tekintenek. Ebben a viszonyulásban a magyarokra úgy tekintenek, mint akik nem lojálisak az államhoz és a többségi nemzethez. Az etnikai magyarokhoz fűződő kapcsolat alapdefiníciója az az állítás, írja Mesežnikov, hogy a magyar kisebbség képviselőinek szerepvállalása a közügyek terén rizikóval jár az államra nézve, mert az egyenesen veszélyezteti az ország és a többségi nemzet érdekeit, az állami intézmények működőképességét, az ország területi integri tását és a szomszédos Magyarország érdekeit tartja szem előtt.