Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 1. 27 . 17 Járainak is, Szapárynak is igaza van: ahhoz, hogy alacsonyabb alapkamat mellett is finanszírozható legye n Magyarország hiteligénye, radikálisan csökkenteni kellene az állami kiadásokat. De Járai sosem említ erre más példát, mint az állami bürokrácia, a minisztériumok, az önkormányzati és parlamenti képviselők számának csökkentését. Pedig nyilván tudja, hogy itt a szükséges kiadáscsökkentésnek csak morzsányi töredéke érhető el. Nem említi azokat a tételeket - a nyugdíjakat, az egészségügyet, a köz- és felsőoktatást, az önkormányzati működést - ahol tíz- és százmilliárdokkal lehetne csökkenteni a kiadásokat. Sz apáry ezeket a területeket is felsorolja, és nem érti, hogy a valutalap miért nem szabta a szerkezeti reformokat a készenléti hitel előfeltételéül. Miközben Járai a tévéstúdióban beszélt, az Országgyűlésben elkezdték tárgyalni az egészségügyi törvények mó dosítását. Ez újra alkalmat adott a Fidesz képviselőinek arra, hogy azt az egészségügyi reformot támadják, amely példátlan mértékű megtakarítást tett lehetővé a magyar egészségügyben anélkül, hogy ellátatlanok maradtak volna a betegek. A költségvetés orszá ggyűlési vitájában a Fidesz képviselői ugyancsak minden pontban elégtelennek minősítették az állami kiadásokat. Arról beszéltek órákon keresztül, hogy kevés az, amit az állam a közalkalmazottaknak, a nyugdíjasoknak, az önkormányzatoknak, az egészségügynek, a felsőoktatásnak, a közoktatásnak, a kultúrának, a hadseregnek, a civil szervezeteknek ad. Maga Orbán Viktor is rendre elutasít mindenféle, az embereket érintő kiadáscsökkentő vagy bevételnövelő intézkedést, népszavazást is kezdeményezett ellenük. Úgy k övetelni az alapkamat csökkentését, hogy ellenezzük az államháztartás stabilizációját, ahogy ezt Orbán teszi, hamis beszéd. Azt üzeni a közvéleménynek, hogy az alapkamat csökkentésének - akárcsak az adók és járulékok csökkentésének - nincs ára a kiadások, a jóléti ellátások oldalán. Úgy helyeselni az alapkamat csökkentését, hogy általában beszélünk az állami kiadások csökkentéséről, és nem mondjuk meg világosan, hogy milyen kiadásokról van szó, hogy milyen áldozatokat követel az emberektől különféle terület eken az államháztartási kiadások csökkentése, és azt az illúziót keltjük, hogy ehhez elegendő az államszervezet szűkítése és az igazgatási kiadások csökkentése, ahogy ezt Járai teszi, hamis beszéd. Azt állítani - és ezt is mondja Járai , hogy radikális re formokra lenne szükség, ahogyan azt az ellenzék gondolja, szemben a jelenlegi kormánnyal, miközben valójában a Fidesz minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozott minden reformot 1994 és 1998 között, ugyanúgy, mint 2006 után, hamis beszéd. Úgy tenni, mintha a Fidesz által kezdeményezett márciusi népszavazás csak a kormány iránti bizalomról szólt volna, és nem érintett volna konkrét reformintézkedéseket - az ország számára szükséges reformokat, mint Szapáry mondja , hamis beszéd. Ideje lenne igazat mon dani. A Fidesz politikusainak is és a hozzájuk közel álló, egyébként liberális felfogást valló, Orbán által különféle feladatokkal megbízott neves közgazdászoknak is. vissza BAUER TAMÁS Duray Miklós: Félelem nélkül Fe lvidék.ma 2008.11.27. A magyaroknak a félelmeiket kell legyőzni, a szlovákoknak pedig saját soraikban a magyarelleneseket – mondta a Demokrata hetilapnak adott interjújában Duray Miklós a Magyar Koalíció Pártjának stratégiai alelnöke, akit a szlovákmagyar viszonyról és a felv idéki magyar kibontakozás lehetőségeiről is kérdeztek. Az 1998as pártegyesülés után ismét bejutottak a parlamentbe, és nyolc éven át kormányalkotó erő is voltak. Közrejátszott a jelenlétük abban, hogy ezek az évek viszonylag csendes időszaka volt a magyarszlovák viszonynak? - A magyarszlovák viszony nem közvetlenül az „aktuálpolitikával” függ össze, de napi vonatkozásai befolyásolják azt. Nem mindegy, hogy fölülről lefelé milyen üzenetek hangzanak el. Ha a kormány körökből bíztatást hallanak a magyarell enességre, mint az történt 1998ig, akkor megjelenik az utcai és a hivatalnoki fasizmus. 2006 óta ugyanez történik. Ha a gyűlöletet felülről gerjesztik, bátorítást kap. A Magyar Koalíció Pártjának kormányzati jelenléte idején 1998 és 2006 között megszűnt a z utcai magyarellenesség. Ebből le lehetne vonni a tanulságot, és tudatosítani lehetne azt, hogyan kellene elősegíteni a szlovák magyar megbékélést, illetve elősegíteni a jó viszonyt. Akár egy íratlan alapelvnek lehetne tekinteni, hogy Szlovákiában minden kormányban ott kellene lennie a magyaroknak. Igen ám, csakhogy 2006ban még a koalíciós partnereink is azt nézték, hogyan lehetne a magyarokat kigolyózni a kormányból. Így jutottunk addig a pontig, hogy mára a magyarellenesség Szlovákiában új, államhatalmi méretet öltött. Ezt egyértelműen a dunaszerdahelyi magyar labdarúgó szurkolók elleni
