Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtóf ókusz 2008.11. 26 . 46 Valóban nem képes a hazai piac eltartani egy országos napilapot? „Úgy tűnik, hogy a romániai magyar sajtópiac kevés egy országos magyar nyelvű napilap kiadásához, és ez a piac egyre zsugorodik. Ugyanakko r egy termék felépítheti a saját piacát. Ha arra gondolok, hogy egy másfél milliós magyar közösség nem tud eltartani egy országos napilapot, akkor ebben kételkedem, hiszen ennél a számnál sokkal kisebb lélekszámú országok teljes sajtóstruktúrával rendelkez nek. Több lappal, több televíziós csatornával, több rádióval. Piacnak lennie kellene, és innen pedig egyenes út vezet ahhoz a megállapításhoz, hogy talán azért nem lehet elég nagy példányszámban eladni az országos napilapokat, mert azok nem felelnek meg a piaci igényeknek, vagyis nem elég jók, ahhoz, hogy helytálljanak” - állapította meg Stanik István, aki több hazai napilapnak is az alapítója. Magyari Tivadar szociológus szerint világviszonylatban az emberek főleg a helyi vagy regionális forrásokból táj ékozódnak. Látszólag ezt a tendenciát követi az itthoni nyomtatott sajtó is: „A legnagyobb beágyazottsága a piacon nálunk a megyei vagy regionális magyar nyelvű napilapoknak van. Ezeknek van folytonossága évtizedek óta. Ezek túlélték a kilencvenes évek nag y válságát, az akkori papírárrobbanást, az összes akkori konkurens sajtótermék megjelenését. Túlélték a kilencvenes évek végén a gazdasági problémákat, inflációt, sőt túlélték azt az életmódváltozást is, ami 2000 után következett be, és elvonhatta volna az emberek figyelmét a helyi napilap témáktól.” Stanik István szerint a helyi napilapok megpróbálnak minden olvasói igényt kielégíteni: „Nálunk nem alakult ki egy egészséges munkamegosztás a sajtós struktúra különböző szintjén megjelenő lapok között. Nál unk a helyi lapok igazából identitászavarban szenvednek. Sokat javult a helyzet, de ez a jelenség még mindig tetten érhető. A helyi lapok mindennel akarnak foglalkozni. Foglalkoznak országos ügyekkel, tele vannak a hollywoodi sztárok bulvárpletykáival, hol ott egy helyi lapnak azzal kellene foglalkoznia, hogy mi történik az emberek közvetlen közelében. Nálunk sajnos nem ezt teszik, ezért a helyi lapok befogadása sem olyan nagy, mint lehetne, ha valóban a helyi problémákkal foglalkoznának.” Jellemzőe a mag yar olvasókra, hogy több sajtóterméket is megvásárolnak? Stanik István szerint egyre kevesebben vásárolnak újságot, „viszont van még egy hagyományos kultúrán felnevelkedő, főleg idősebb korosztály, amely hozzászokott ahhoz, hogy ha a helyi eseményekről a kar tájékozódni, akkor helyi lapot vásárol, ha országos eseményekről, akkor országos lapot, ha gazdasági hírekről, akkor pedig gazdasági újságot. Tehát ez egy normális dolog lenne, hogyha ehhez lennének jó lapok, illetve, ha ez az igény nem szűnt volna meg .” Miért gondolja, hogy megszűnt ez az igény? „Az igény megszűnte azzal magyarázható, hogy az elmúlt 3040 évben generációk nőttek fel úgy, hogy nem tudják, mire jók az újságok. Ezen változtathatna az, ha a középiskolákban médiafogyasztást tanítanának. Van egy ilyen tantárgy, amit opcionálisan tanítani lehetne, de én eddig csak egy középiskoláról tudok Nagyváradon, ahol tanítják. Nos, akik abból az osztályból kikerülnek, azok valószínűleg már tudni fogják, hogy mire jó egy újság, és valószínűleg olvasói is lesznek.” Magyar Tivadar szerint kevesen vannak azok, akik a helyi napilapok mellett országos terjesztésű magyar újságokat is vásárolnak: „A helyi, megyei napilapok még viszik az olvasótábort. Mi azt is nézzük, hogy ha valaki több lapot olvas, akkor melyik az, amelyiket alapvetően olvassa, és még mit vesz meg emellé. Most olyasmit fogok mondani, ami életszerűnek tűnik: ha én olvasom a kolozsvári Szabadságot, vagy a vásárhelyi Népújságot vagy a sepsiszentgyörgyi Háromszéket, akkor ha még veszek mellé v alamit, akkor az lehet egy keresztrejtvényes füzet, és nem a Krónika vagy a Magyar Szó. De az is lehet, hogy egy román országos napilapot veszek. Ez is gyakran előfordul.” Mennyire jellemző a hazai lakosokra, hogy román napilapokat olvassanak?
