Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtóf ókusz 2008.11. 26 . 33 A büdzsé sarokszámait meghatározó módosító javaslatok száma meghaladta 400at. A kormány elsősorban azokat indítványokat támogatta, amelyek a törvényjavaslat összefüggéseinek tisztázását és a hiányosságok megszüntetését célozták, valamint a ben yújtás óta, a gazdasági folyamatokban végbement változások hatásait érintették. A költségvetési, a költségvetést megalapozó, valamint az adótörvényekhez benyújtott módosító indítványokról való szavazás előtt felszólaló Veres János pénzügyminiszter hangsúl yozta: a kormány a nemzetközi pénzügyi válság nyomán a korábbinál takarékosabb költségvetést terjesztett be a 2009es évre, méghozzá a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva 2,6 százalékos hiánnyal. Az államháztartás elsődleges egyenlege - amely nem tartalmazza a költségvetés kamatfizetési kötelezettségét - GDP arányosan 1,9 százalékra emelkedik a korábban beterjesztett 1,4 százalék helyett. A válságban mindenkinek, a kormánynak és a képviselőknek is nagy a felelőssége a jelenlegi helyzetben - mondta Veres. Éppen ez kényszerítette a kormányt néhány súlyos lépés megtételére. Október eleje óta például ismét átdolgozták a költségvetést, új stabilizációs programot alakítottak ki, visszavonták adócsökkentési javaslataikat, és új csomagot nyújtottak be az ad órendszer egyszerűsítésére, a gazdaság további fehérítésére. A kormány támogatta, hogy jövőre a közszférában nem növekednek a bérek, és nem fizetik ki a 13. havi illetményeket sem. A pénzügyminiszter elmondta azt is, hogy a javaslat részeként csak a 62. évet az előző évben betöltött öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjra jogosultak kapnak plusz egyhavi nyugdíjat, amelynek összege maximum 80 ezer forint lesz. Jövőre nem nőnek a bérek a közszférában, miközben a családi pótlék a várható infláció mértékében, 4,5 százalékban emelkedik. A szaktárca vezetőjének két felszólalása között lezajlott két név szerinti szavazás, az egyes adó- és járuléktörvényeket, valamint a költségvetési törvényt módosító javaslatokról való voksolás. Az Országgyűlésben egyöntetűen dö ntöttek arról, hogy februártól 15 százalékos adót fizetnek a képviselők és a polgármesterek költségtérítésük és költségátalányuk után. Ezt a név szerinti szavazást a Fidesz kérte. Még mielőtt örülnénk a nagy egyetértésnek, meg kell állapítani: a dolognak a z a kis szépséghibája, hogy nincsenek országos adatok arról, hogy az országgyűlési képviselőkön kívül pontosan hány önkormányzati képviselő kap költségtérítést és költségátalányt. Noha korábban már elindult egy országos felmérés a polgármesterek jogállását illetően, ez még még nem fejeződött be, így ma 26 ezerre teszik az önkormányzati képviselők számát. Ugyancsak a Fidesz kérésére tartottak név szerinti szavazást a 13. havi nyugdíj módosításáról, ám ez már nem ment igazán "flottul" számukra, hiszen a többs éget jelentő 210 igenben az MSZP és az SZDSZ akarata érvényesült, s kisebbségben maradt a 169 nemnél és egy tartózkodásnál a többi ellenzéki párt képviselője. A jövő évi büdzsét alapvetően meghatározó adó- és járuléktörvények módosítása alapján a magánsze mélyek adózása úgy változott, hogy a kedvezmény kulcsa évi 3,4 millió forintig egységesen 30 százalék, de összesen évi 100 ezer forint adókedvezmény járhat. Az átalányadó értékhatárát 8ról 15 millióra emelték. A módosító indítványok elfogadása után a jövő évi költségvetés általános tartaléka 56,5 milliárd forintról 51,5 milliárdra mérséklődött. A parlament 8300,2 milliárd forint bevétellel, 8961 milliárd forint kiadás mellett 660,8 milliárd forint hiánnyal elfogadta a büdzsét. Igennel szavaztak az MSZP és az SZDSZ képviselői, valamint a függetlenek közül Gyenesei István önkormányzati miniszter és Császár Antal, volt fideszes, ma szintén független képviselő, illetve ugyancsak igent nyomott Lengyel Zoltán, volt fideszes, majd független, ma MDFes politikus. Az MDF többi tagja nemmel szavazott, ahogyan a Fidesz és a KDNP frakciójának tagjai is, valamint a függetlenek közül Almássy Kornél és Vas János, volt MDFes képviselők, illetve Tóth András volt fideszes politikus. vissza Népsz ava Online Az elrománosító plébánosról informálódott a kolozsvári főkonzul Erdélyma [ 2008. november 26., 07:59 ] Az Erdély Ma portálon Ioan Ciobanuról, az elrománosító belényesi csángó katolikus plébánosról pár hónapja megjelent cikksorozat komoly vis szhangot keltett. Az eset Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul és Barabás János konzul érdeklődését is felkeltette, akik Bihar megyei körútjukon két héttel ezelőtt Belényesbe látogattak. A két diplomata arra is kíváncsi volt a helyiektől, hogy mi áll a kato likus csángó pap tevékenysége mögött, illetve mi indokolja azt, hogy egy hét alatt sokkal több a román mise (7), mint a magyar (3) Belényesben. „Kik vannak többen a katolikusok között, a magyarok, vagy a románok?” – tették fel a kérdést a belényesi magyarok nak.
