Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtóf ókusz 2008.11. 26 . 20 A büdzsé sarokszámait meghatározó módosító javaslatok száma meghaladta 400at. A kormány elsősorban azokat indítványokat támogatta, amelyek a törvényjavaslat összefüggéseinek tisztázását és a hiányosságok megszüntetését célozták, valamint a benyújtás óta, a gazdasági folyamatokban végbement változások hatásait érintették. A költségvetési, a költségvetést megalapozó, valamint az adótör vényekhez benyújtott módosító indítványokról való szavazás előtt felszólaló Veres János pénzügyminiszter hangsúlyozta: a kormány a nemzetközi pénzügyi válság nyomán a korábbinál takarékosabb költségvetést terjesztett be a 2009es évre, méghozzá a bruttó ha zai össztermékhez (GDP) viszonyítva 2,6 százalékos hiánnyal. Az államháztartás elsődleges egyenlege - amely nem tartalmazza a költségvetés kamatfizetési kötelezettségét - GDP arányosan 1,9 százalékra emelkedik a korábban beterjesztett 1,4 százalék helyett. A válságban mindenkinek, a kormánynak és a képviselőknek is nagy a felelőssége a jelenlegi helyzetben - mondta Veres. Éppen ez kényszerítette a kormányt néhány súlyos lépés megtételére. Október eleje óta például ismét átdolgozták a költségvetést, új stabi lizációs programot alakítottak ki, visszavonták adócsökkentési javaslataikat, és új csomagot nyújtottak be az adórendszer egyszerűsítésére, a gazdaság további fehérítésére. A kormány támogatta, hogy jövőre a közszférában nem növekednek a bérek, és nem fi zetik ki a 13. havi illetményeket sem. A pénzügyminiszter elmondta azt is, hogy a javaslat részeként csak a 62. évet az előző évben betöltött öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjra jogosultak kapnak plusz egyhavi nyugdíjat, amelynek összege maximum 80 eze r forint lesz. Jövőre nem nőnek a bérek a közszférában, miközben a családi pótlék a várható infláció mértékében, 4,5 százalékban emelkedik. A szaktárca vezetőjének két felszólalása között lezajlott két név szerinti szavazás, az egyes adó- és járuléktörvén yeket, valamint a költségvetési törvényt módosító javaslatokról való voksolás. Az Országgyűlésben egyöntetűen döntöttek arról, hogy februártól 15 százalékos adót fizetnek a képviselők és a polgármesterek költségtérítésük és költségátalányuk után. Ezt a név szerinti szavazást a Fidesz kérte. Még mielőtt örülnénk a nagy egyetértésnek, meg kell állapítani: a dolognak az a kis szépséghibája, hogy nincsenek országos adatok arról, hogy az országgyűlési képviselőkön kívül pontosan hány önkormányzati képviselő kap költségtérítést és költségátalányt. Noha korábban már elindult egy országos felmérés a polgármesterek jogállását illetően, ez még még nem fejeződött be, így ma 26 ezerre teszik az önkormányzati képviselők számát. Ugyancsak a Fidesz kérésére tartottak név s zerinti szavazást a 13. havi nyugdíj módosításáról, ám ez már nem ment igazán "flottul" számukra, hiszen a többséget jelentő 210 igenben az MSZP és az SZDSZ akarata érvényesült, s kisebbségben maradt a 169 nemnél és egy tartózkodásnál a többi ellenzéki pár t képviselője. A jövő évi büdzsét alapvetően meghatározó adó- és járuléktörvények módosítása alapján a magánszemélyek adózása úgy változott, hogy a kedvezmény kulcsa évi 3,4 millió forintig egységesen 30 százalék, de összesen évi 100 ezer forint adókedvez mény járhat. Az átalányadó értékhatárát 8ról 15 millióra emelték. A módosító indítványok elfogadása után a jövő évi költségvetés általános tartaléka 56,5 milliárd forintról 51,5 milliárdra mérséklődött. A parlament 8300,2 milliárd forint bevétellel, 8961 milliárd forint kiadás mellett 660,8 milliárd forint hiánnyal elfogadta a büdzsét. Igennel szavaztak az MSZP és az SZDSZ képviselői, valamint a függetlenek közül Gyenesei István önkormányzati miniszter és Császár Antal, volt fideszes, ma szintén független képviselő, illetve ugyancsak igent nyomott Lengyel Zoltán, volt fideszes, majd független, ma MDFes politikus. Az MDF többi tagja nemmel szavazott, ahogyan a Fidesz és a KDNP frakciójának tagjai is, valamint a függetlenek közül Almássy Kornél és Vas János , volt MDFes képviselők, illetve Tóth András volt fideszes politikus. vissza A nyugati magyarság nyilatkozata a felvidékiek védelmében Felvidék.ma 2008.11.25. A NyugatEurópai Országos Magyar Szervezetek Szövets ége november 24én nyilatkozatban foglalt állást a szlovák kormány azon intézkedései ellen, amelyek a felvidéki magyarságot hátrányosan érintik. A nyilatkozatot a nyugateurópai magyarság három jeles képviselője jegyzi: Dr. Deák Ernő (elnök, Bécs - a képen ), Bihari Szabolcs (alelnök, Stockholm) és Dr. Klement Kornél (alelnök, Frankfurt).
