Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtóf ókusz 2008.11. 26 . 9 Az erőviszonyok kiegyenlítődését azonban előrevetítette már a Társadalmi Kutatások Irodája (BCS) nevű közvéleménykutató intézetnek a november 1721. között készített felmérése is. Az iroda adatai szerint első helyen a PDL állt, hiszen a képviselőházi jelöltek esetében a megkérdezettek 32,3 százaléka nyilatkozta, hogy a demokratákra szavaz. A PSD hátránya csak bő egy százalékra olvadt, ugyanis a szociáldemokratákra a megkérdezettek 31,2 százaléka voksolna. Az első k ét helyért folytatott éles küzdelmen kívül a többi parlamenti párt mindkét felmérés szerint megerősítette pozícióit. Harmadik biztos befutóként a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) jelölik meg, amely a szavazatok 21 százalékára számíthat. Az INSOMAR és a BCS felmérése abban is megegyezik, hogy a következő parlamentben csak négy párt, illetve szövetség kap helyet, hiszen a parlamenti küszöböt utolsóként átlépő negyedik politikai erőként mindkét intézet a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) mutatja . A magyar szervezet a BCS szerint a voksok 6,1 százalékára, az INSOMAR szerint pedig öt százalékára számíthat. Ez utóbbi is azonban elég ahhoz, hogy az RMDSZ továbbra is része legyen a román törvényhozói testületnek. A szélsőségesen nacionalista NagyRománia Párt (PRM) viszont kimaradhat a következő parlamentből, ugyanis a Corneliu Vadim Tudor vezette alakulatra a szavazatoknak pusztán a 3 százaléka jut majd (a parlamentbe való bejutás küszöbe öt százalék). vissza Együtt élés a romákkal Háromszék 2008.11.25. Terepmunkával egybekötött kutatások alapján három együttélési modellt állapítottak meg Erdélyben a roma és a magyar közösség között — mondta az árkosi, Székelyföld másképp című konferencián Fosztó László, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa. A székelyföldi romák problémái és a társadalmi integráció iránya témában elhangzott előadások során vita alakult ki a cigányok oktatásáról is, több hozzászólásban megjegyezték, hogy erről a kérdésről nagy a hallgatás. Az egyik együttélési modell a teljes elkülönülés, amelyet például a Maros megyei Karácsonyfalván észleltek, ahol a jórészt módos romák és a magyarok között semmiféle intézményesített kapcsolat nincs, mindkét közösség ragaszkodik saját kultúrájához, szok ásaihoz, nem kötnek házasságot egymás között, az együttélés azonban békés. A másik modell jóval elterjedtebb, Erdély számos településén találkozni vele: a két közösség között nincs kapcsolat, és ez gyakran konfliktusokhoz vezet. A harmadik a beépülős együt télés, amikor a szegényebb sorból származó romákat a magyar gazdák különféle munkákkal bízzák meg, és napszámosként dolgoznak a cigányok. Így létrejön a kapcsolat a két közösség között, a romák megismerik a magyarok kultúráját, szokásait. Fosztó László sze rint ennek megfelelően több társadalmi integrációs modellt kell kidolgozni a romák számára. Kernászt Adél Judit, a sepsiszentgyörgyi Pro Nobis Egyesület képviselője hangsúlyozta: infrastrukturális problémák akadályozzák a cigányok beilleszkedését. Nem vár hatjuk el, hogy tanuljanak, tiszta ruhákban járjanak, ha otthon nincs villany, ha sártengerben laknak, mert nincs csatornázás. Rámutatott: az okirathiány is gondot okoz, ezért a Pro Nobis olyan programot bonyolít le, melynek során segítenek a keresztlevele k, személyazonossági igazolványok kiállításában. Pozitívumként említette, hogy akadnak olyan roma gyerekek, még ha kevesen is, akik nyolcadik osztály után is tovább tanulnak. A vita során felmerült a diszkrimináció, az előítéletek vagy az oktatás problémáj a: például hogy mennyire helyes, ha egy iskolában tanulnak romák és nem romák. ,,Aki szelet vet, vihart arat" — jegyezte meg Horváth István moderátor, hangsúlyozva: a romakérdés egyre égetőbbé válik, beszélni kell róla, és megoldásokat találni társadalmi b eilleszkedésükre. vissza Magyarszerb miniszteri találkozót tartottak Budapesten Budapest, 2008. november 25., kedd (MTI) - Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008. november 25én hivatalában fogadt a Slobodan Milosavljevic szerb kereskedelmi és szolgáltatási minisztert, hogy Magyarország az újonnan megalakult szerb kormánnyal gazdasági téren is mielőbb felvegye a kapcsolatot - közölte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium keddi közleményébe n. A megbeszélésen a felek a gazdasági együttműködés újabb lehetőségeit keresték az aktuális világgazdasági helyzet diktálta feltételek között, valamint kölcsönösen ismertették országaik válságkezelő és gazdaságélénkítő intézkedéseit. Magyarországhoz h asonlóan Szerbia is részesült a Nemzetközi Valutaalap hitelcsomagjából, amelynek keretében a délkeleteurópai ország 520 millió dollárt hívhat le 2010. márciusáig.