Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 25 . 44 amelyről Ban Ki Mun ENSZfőtitkárral állapodtak meg. Az előírja, hogy a rendőrökből, bírákból és vámosokból álló EUmisszió semleges marad a zömében albánok lakta tartomány jogállása tekintetében, és nem erősíti annak függetlenségét. A belgrádi vezetők megismételték álláspontjukat, hogy Szerbia nem mond le déli tartományáról, és sohasem ismeri el annak egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. A kormányt támogatásáról biztosította az ellenzéki nacionalisták egyik vezetője, Tomislav Nikolic, a nemrég alakult Szerb Haladás Pártjának (SNS) vezetője is, mondván: e nehéz időkben nemzeti összefogásra van s zükség. Pristina kitart amellett, hogy államisága nem kérdőjelezhető meg, és négypontos ellenjavaslatában azt követeli, hogy az EULEX a függetlenséget megalapozó Ahtisaaritervet hajtsa végre, a szerb többségű északi vidékeket is beleértve. Tartani lehet a koszovói szélsőségesek demonstrációjától, ha a Biztonsági Tanács a szerb félnek kedvező döntést hoz. vissza JGB A hivatalokban bajos az anyanyelvhasználat Erdélyma [ 2008. november 25., 08:26 ] Székelyföldön növ ő tendenciát mutat az idegennyelvismeret, erdélyi viszonylatban pedig középmezőnyben áll a régió e tekintetben ― mondta előadásában Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője az árkosi Székelyföld másképp konferencián. Kitért a román nyelv ismeretének és oktatásának kérdésére, és hangsúlyozta: másfajta nyelvpolitikát kell kidolgozni a térségben élők számára. Székelyföldön élnek a legegységesebb tömbben a magyarok, és ez nyelvhasználatukra is kihat, románul például többnyire csak a rendőrségen beszélnek. Ráadásul a Hargita és Kovászna megyében élő nem magyar anyanyelvűek jelentős része is beszél magyarul ― mint az az intézet által végzett felmérésből kiderül. Horváth István hangsúlyozta: jogi keret van arra, hogy a székelyföldi me gyékben a hivatali ügyeket is magyarul lehessen intézni ― mint ismeretes, a közigazgatási törvény értelmében ez lehetséges azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya eléri a húsz százalékot ―, sok esetben azonban nehéz az anyanyelven történő hivat alos ügyintézés. Éppen ezért az intézet a Szabó T. Attila Nyelvintézettel közösen egységes fordítást dolgozott ki a hivatalokban haszn á latos román nyelvű formanyomtatványok magyar megfelelőivel, és ezeket elküldték a székelyföldi önkormányzatoknak. A nyelv észek által lektorált magyar nyelvű űrlapok az ispmn.gov.ro internetes oldalról is letölthetőek. A formanyomtatványok tizenhárom témát fednek le, megtalálhatók többek között a mezőgazdasági, anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos dokumentumok, a kereskedelmi és m űködési engedélyekkel kapcsolatosak, de az adóhivatalban vagy a lakosságnyilvántartási hivatalban használatos papírok is rendelkezésre állnak. Horváth István végül néhány javaslatot is megfogalmazott: így például a székely rovásírás tanítását, amely a re gionális identitás megerősítését szolgálná, de szükségesek magyar nyelvű továbbképzések is a hivatalnokok számára. Szerinte az intézmények helyi kirendeltségein maradéktalanul kellene érvényesíteni a nyelvi jogokat, referenciaértékű szövegeket biztosítani jogi, közigazgatási, gazdasági téren. A román nyelv oktatásáról elmondta: új politikát kellene kidolgozni, hiszen a jelenlegi célitűzések ― mint a mesterfokú nyelvképzés ― irreálisak, sokkal hatékonyabb lenne, ha középszintű tudás megszerzése lenne a cél . Hozzátette: jelenleg ideológiai viták nehezítik az előrelépést ebben az ügyben. A magyar nyelv románoknak történő oktatásáról Horváth úgy vélekedett: ez akkor lehet érdekes, ha pénzzé konvertálható tudásként kínáljuk. Szerinte Székelyföldön az idegen ny elvek oktatását össze kellene hangolni a turisztikai célkitűzésekkel, olyan nyelveket kellene tanítani az angol mellett, amelyeket az ide érkező turisták beszélnek. vissza Farcádi Botond, Háromszék
