Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-04
23 Obama tartózkodott attól, hogy túl agresszív hangot üssön meg a korábbi hidegháborús ellenfelével szemben, és még a grúzorosz háború után is inkább Oroszország integr ációja mellett érvelt. Az amerikaiak 47 százaléka támogatja McCain azon álláspontját, hogy korlátozni kell az Oroszországgal való nemzetközi együttműködést. Az európaiak körében ugyanez az arány csupán 38 százalék, holott a földrajzi közelség itt könnyebben válthatna ki félelmet az állampolgárok körében. AZ EU kormányai továbbra is megosztottak a kérdésben. Az északi és a keleteurópai tagállamok sokkal kritikusabb hangot ütnek meg az orosz döntésekkel szemben, mint Franciaország vagy Németország, mely országok szoros kapcsolat okat ápolnak Oroszországgal és ezzel egy időben a legnagyobb döntéshozatali befolyással rendelkeznek az EUban. Németország még az EUorosz partnerségi tárgyalások folytatását is támogatná, melyet a grúzorosz konfliktus után fagyasztott be az Unió. Ebbe n a kérdésben várhatóan november 10én döntenek az EU védelmi minsizterei, csupán négy nappal a tervezett nizzai EUOroszország csúcstalálkozó előtt. Obama támogatja inkább az európai védelmi politikát Franciaország úgy tervezte, hogy az uniós elnökség e alatt lefekteti az Európai Biztonság- és Védelempolitika (EBVP) megerősítésének alapköveit, de ez az elképzelés a grúzorosz válság és a pénzügypiacon kialakult zavarok miatt kisebb hangsúlyt kapott Sarkozy tevékenységében. Korski szerint Obama inkább támogatna egy megerősített európai biztonságpolitikát, mivel a demokrata jelölt kevésbé aggódik amiatt, hogy egy erős Európa rontaná az Egyesült Államok világhatalmi pozícióit. McCain ezzel ellentétben inkább a tagállamokkal fenntartott bilaterális kapcsol atokra építene. Az Egyesült Államok általában ambivalens érzéseket táplál az egységes és erős EBVPvel szemben. Miközben azt szeretné, hogy az EU vállaljon nagyobb terheket az afganisztáni és az iraki háborúkban, minden eddigi elnökség a NATO elsődlegess égét hangsúlyozta. Franciaország szerint ugyanakkor egy olyan EBVPt kell kialakítani, amely a NATOtól függetlenül is cselekedhet, ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy Európa aktívabb szerepet játszhasson a világpolitikában. De Európa további vezető hatalmait - eltérő okok miatt - még nem sikerült maradéktalanul meggyőzni egy erősebb védelmi együttműködés előnyeiről. Bár Németország elvben támogatná az EBVP megerősítését, nem kívánja növelni a védelmi költségvetéseit, amely lépést a német állampolgár ok sem támogatnák. Az Egyesült Királyság ellenben szívesen adna több pénzt az európai katonai adottságok fejlesztésére, de csak abban az esetben, ha biztosítva lesz a NATO elsősége. ?Az Egyesült Királyság abban a bizarr helyzetben van, hogy az évtized le ginkább EUpárti védelmi minisztere mellett egy nyíltan euroszkeptikus miniszterelnök regnál,? mondta Korski. Következő lépések • 2008. november 3.: az EU külügyminisztereinek informális találkozója az EU és az USA jövőbeli kapcsolatáról • 2008. november 4 .: Elnökválasztás az Egyesült Államokban • 2008. november 10.: Az európai védelmi miniszterek találkozója • 2008. november 14.: EUOroszország csúcstalálkozó • 2009. január 20.: Az új amerikai elnök beiktatása • 2009. április/május: A NATO 60. évfordulóját ünnepli Strasbourgban. vissza
