Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-04
19 Szarajevó főutcáján, a Maršala Tita utcán egészen késő délutánig kell várni, hogy megpillantsuk az ENSZ irodáit. Amikor a lenyugvó nap sugarai a hatalmas üvegépületre vetülnek, tekintetünk a korábban fasiszta kórházként működő Centralna Banka Bosne i Hercegovine épületére, majd a közeli Fima Bankra terelődik. Szavazz az etnikai hovatartozásra! A hazai sajtó nemrég nyil vánosságra hozta, hogy csökkentik az EUrendőri misszió létszámát, a tavalyi 7200ról 1140re; valószínűleg ez az oka annak, hogy mostanában ritkán látni egyenruhás embert a főváros utcáin. A megmaradt egységek egy Európai Rendőri Erőt alkotnak, mely a hel yi rendőrséggel együtt fogja felvenni a harcot a bűnözés új formáival egy olyan országban, ahol nincs pénz és nincsenek befektetők, mégis több a bank, mint a mecset. Olasz bankcsoportok, az Unicredit és az Intesa San Paolo a leggyakoribbak itt. A helyi saj tó nyomozásokról és főleg vesztegetések miatti letartóztatásokról cikkezik: a legutóbb vádolt neves személyiség egy ismert katona volt. Az elmúlt hónapban a jugoszláv diktátor, Tito után elnevezett főutca tele volt politikai plakátokkal. A politikusok a rca ezeken olyan, akár egy szappanopera szereplője, félprofilban, színes háttér előtt fotózva, alatta a szlogen. Az október 5ei helyi választásokon 80 politikai párt vett részt, és még a legkisebb etnikai kisebbség is képviseltette magát. Ám a lakosságnak csak az 55%a ment el szavazni, ők is főleg Szarajevón kívül. A televíziós kommentárok és a plakátok szlogenjei megadják a magyarázatot: „A választási kampány inkább az országos témákra koncentrált, mintsem az önkormányzatot érintő kérdésekre” – mondja Ja smine, a fiatal művész hallgató, miközben épp egy egyetemi előadásra rohan. „Én sem szavaztam.” – teszi hozzá. A közvélemény az EU szolgálatában A törvény szerint a választások eredményeit november 4ig nem hozzák nyilvánosságra. Ennek ellenére tudju k, hogy az SNDSnek (Független Szociáldemokraták Szövetsége, a miniszterelnök pártja) 32 polgármestere, az SDAnak (Demokratikus Akció Párt, a nacionalisták) pedig 28 lesz; mindez igen rossz eredmény az SDP, a szocialista párt számára. Csúcsidőben a Fe rhadija, a városközpont gazdag utcája tömve van üzletemberekkel és az iskolából jövő diákokkal. Turistaként egyetlen módon lehet észrevenni, hogy itt valaha háború volt: ha az ember megbotlik egy gránát ütötte lyukban. Lenézünk, elgondolkodunk, vajon miért borítja ezt a lyukat vörös kréta, és csak várjuk, hogy valaki elmondja, milyen messze képesek elmenni a boszniaiak, hogy életben tartsák emlékeiket. Mindez látható, ahogy lassan sétálunk, félreugró emberek, akik megmeg állnak a nemzetközi tervezők üzlete inek kirakatai előtt. A város egyik divatos bárjában Sjnan, a szláv nyelvész egy napilap politikai rovatát olvassa: a muszlim SDA és a szociáldemokrata SNDS győzött. Nem meglepő. „Én a szocialistákra szavaztam” – mondja, miközben török kávéját szürcsöli. „ Ezt Kahvcnek hívják. A hvt dupla ffnek kell ejteni. Messze Kairóban hallottam ezt a szót, mely ott azt jelenti ’gyere ide’. A kávé szó, melyet oly gyakran használnak az európai nyelvekben, valójában keleteurópai eredetű.” – magyarázza Sjnan, miközben n éhány kockacukrot tesz italába. A kávéivás és a muszlimokra való szavazás csalhatatlan jelei annak, hogy a török negyedben járunk, a Ferhadija végén. A lányok ruhákat vásárolgatnak a főutcán, majd a Gazi Husrev Beg mecset körüli piacra mennek arany éksz ereket és sálakat venni. A mecsetbe mindenki bemehet – a nők még fejkendő nélkül is – , csak a cipőt kell levenni belépés előtt. „A háború után tértünk át az iszlám hitre, mert a mudzsahidok voltak az elsők – ha nem az egyetlenek – , akik segítségünkre siett ek a szerbek ellen. Nem vagyunk azonban fundamentalisták vagy terroristák. Bosznia valójában egy nagyon toleráns ország” – mondja Haris, aki azt is elárulja, hogy az SDAra voksolt. „Észrevette az EUcsillagokat a plakátokon?” – hívja fel figyelmemet az ol asz származású boszniai, Marko. Itt minden párt egyszerre nacionalista és Európapárti. „Különböző módon nacionalisták (attól függően, hogy bosnyákok, szerbek vagy horvátok), de hasonló módon EUpártiak. A boszniahercegovinai olasz nagykövet, Alessandr o Fallavollita, a szláv országok EUhoz fűződő kapcsolatáról beszél nekünk. „Bosznia szeretne csatlakozni az európai közösséghez. Dolgoznak rajta, és a közvélemény 90%a is ezen az állásponton van. A probléma az, hogy itt nagyon bonyolult a politikai helyz et, annak ellenére, hogy 1995ben a daytoni békemegállapodás – mely véget vetett a háborúnak – létrehozta az állam szervezetét. 180 miniszter és három parlament van; lehet, hogy ez egy szövetségi köztársaság, de túl nagy ahhoz, hogy kezelni tudják,
