Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 24 . 6 Az üldöztetést szenvedett kárpátaljai lelkipásztorok emlékét megö rökítő, életfát ábrázoló gránitszobrot a sztálini lágereket túlélő Gulácsi Lajos nyugalmazott lelkipásztor, tiszteletbeli püspök avatta fel a beregszászi Református Püspöki Hivatal kertjében. A kárpátaljai református lelkipásztorok szovjet hatóságok á ltali üldözése 1946ban kezdődött. Ebben az évben hurcolták el azt a három lelkipásztort, akik lágerekben vesztették életüket, és máig ismeretlen helyen nyugszanak. A negyedik mártírhalált halt papot az 1956os magyar forradalom kapcsán tartóztatták le a s zovjet hatóságok 1958ban, és vallatás közben agyonverték a politikai rendőrség nyomozói. A múlt század negyvenes éveiben további tizenhat kárpátaljai lelkipásztort börtönöztek be, öt társukat pedig egy időre megfosztották hivatásuk gyakorlásának jogá tól. Az emlékműállítás alkalmából Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke levélben emlékezett meg a Kárpátaljai Református Egyház és lelkipásztorai helytállásáról. A magyar államfő üzenetében - amelyet Bársony András kijevi nagykövete ismertetett - a többi között kiemelte a Kárpátaljai Református Egyház nemzetmegtartó szerepét a diktatúra idején és jelenlegi küzdelmét a kárpátaljai magyarság anyanyelvű oktatáshoz való jogának biztosításáért. A köztársasági elnök egyúttal az anyaország támogatásáról biztosította az oktatási rendszerének megőrzéséért küzdő kárpátaljai magyarságot. vissza Markó: Erdély csak mérsékelten támogatást kap autonómiaügyben Az erdélyi magyarság csupán "mérsékelt és visszafogottan hatékony" t ámogatásra számíthat autonómiaügyben Magyarországtól és a nemzetközi politikától, ezért saját erejére kell támaszkodnia autonómiacéljainak megvalósítása érdekében - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a hét végén Makkfalván tartott lakossági fórumon. MTI| 2008. november 23.| nincs komment kedvencek / megosztás Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez! KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz! A politikus a november 30i romániai választáso k előtti kampánykörútjának keretében tartott előadást helyi értelmiségiek előtt. Megállapította: ma sokan próbálják azt a látszatot kelteni, mintha az autonómiát az elmúlt 18 évben ki lehetett volna vívni, de - e vélemények szerint - az RMDSZ nem akarta azt. Szerintük a szövetségnek keményebben kellett volna követelnie az autonómiát Európában, Bukarestben és Budapesten. Az elnök szerint Európa most sem foglalkozik kellő súllyal az autonómiakérdéssel és egyáltalán a közösségi jogokkal, ami főként Fra nciaország és más európai országok autonómiaellenességére vezethető vissza. Magyarországtól sem lehet nagy mértékű támogatást várni, hiszen - mint fogalmazott - az "anyaország" a politikai megosztottság miatt teljesen befelé fordult, sokat veszített abb ól az európai tekintélyéből is, amellyel a 90es években rendelkezett. "Magyarország befolyása ma nem elég nagy ahhoz, hogy valamit is befolyásolni tudjon. Fölléptek a szlovákiai ügyben, de a szlovák miniszter ott helyben olyasmiket mondott, miszerint mindenért Magyarország a hibás, és tulajdonképpen nem Szlovákiában van szélsőségesség és nacionalizmus, hanem Magyarországon" - mondta az RMDSZelnök. A magyarságnak lépésről lépésre el kell jutnia egy olyan új típusú közigazgatási berendezkedéshez, e gy olyan sajátos székely entitás megteremtéséhez, amelynek tényleges és erős hatáskörei lesznek, és amely lehetővé teszi, hogy a Székelyföld maga rendelkezzen számos alapvető kérdésben - hangsúlyozta Markó Béla, hozzáfűzve: a gazdasági megerősödéssel p árhuzamosan kell kikényszeríteni a decentralizációt, amely egy adott pillanatban át fog fordulni sajátos autonómiává. Az RMDSZ elnöke figyelmeztetett: óriási felelőssége van annak, aki az autonómiáért küzd, hiszen a kudarcokkal teli XX. századi magyar politikát semmiképp sem szabad folytatni, nem szabad újabb kudarcba sodorni az erdélyi magyarságot. "A XX. század magyar politikája a kudarcok sorozata volt - beleértve a december 5ét (a kettős állampolgárságról szóló népszavazást) is , amelynek a m agyarság megitta a levét. Megittuk Trianonkor: mert
