Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 18 . 18 Pozsonyban van. A válaszok: Nem, mert nagy a bizalmatlanság - mondja 23%. 19% szerint igen. Tehát jobbak lesznek, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy a szélsőségek diktáljanak. Jobb lesz, mert az Unió n em tűri a perpatvart mondja teljes 7%. Nem, mert a két ország politikusai tőkét kovácsolnak a szembenállásból - írja % majdnem egy teljes harmad. A felmérés nem reprezentatív. Köszönjük, hogy szavaztak. És most akkor a beszélgetés. Milan Zemko úr Pozsonybó l, és Szarka László itt Budapesten. Milan Zemko úr, jó estét kívánok! Remélem, hogy követte azt, ami eddig történt. Igen? ▪ Milan Zemko: Igen, jó estét kívánok én is. ▪ Műsorvezető: Üdvözlöm. Tehát holnap kezdődik Budapesten egy ilyen, mondjuk így, hogy egy ilyen értelmiségi konferencia, magyarszlovák értelmiségi konferencia, Konfliktuskezelés és kiútkeresés, ez a címe. Ön hogyan definimálja Zemko úr, a magyarszlovák, vagy az önök szemszögéből a szlovákmagyar konfliktust? ▪ Milan Zemko: Én úgy vélem, hogy nincs szó nagy konfliktusról, hogy különböző kis konfliktusok együtteséről van szó, amelyeket egyenként is meg kell nézni. Más a konfliktus egy focipályán, egy sportstadionban, és más a Magyar Gárdák megjelenése, illetve a különböző a Szálasi időszakra eml ékeztető egyenruhákat viselő emberek megjelenése. Úgyhogy mindezt különkülön meg kell nézni, attól függően, hogy miről is van szó. ▪ Műsorvezető: Engedelmével egyet visszakérdezek, rögtön Zemko úr, ön csak olyasmit mondott most a konfliktus elemei között, amiket Szlovákia szokott mondani Magyarországnak. Esetleg van olyasmi is, ami a szlovák oldalról okoz olyan konfliktust, amit Magyarország joggal tesz szóvá ön szerint? ▪ Milan Zemko: Mindenekelőtt arra gondolok, hogy a tankönyvek esete ilyen, ez szerintem egy fölösleges konfliktus, amit mindezek szerint a Szlovák Oktatásügyi Minisztérium okozott. Az Oktatásügyi Minisztérium és maga a miniszter, ezt a konfliktust. Tehát a földrajzi nevek írásának módját a tankönyvekben nyugodtan kihagyhatta volna, fölösleges en bonyolított ezáltal a helyzetet, amelyet most persze meg kell oldani. Méghozzá oly módon, hogy tiszteletben tartassanak a magyar diákok érdekei, a magyar szülők érdekei, tehát a magyar kisebbség érdekei végső soron. ▪ Műsorvezető: Köszönöm. Hallgassuk Sz arka Lászlót ugyanerről. Ön hogyan definiálja, vagy hogyan határozza meg a konfliktust? A magyarszlovák konfliktust? Mi ez? ▪ Szarka László: Hát úgy gondolom, hogy nagyon sok szintje van, egy rendezetlen történeti háttér mindenekelőtt, nem tudjuk a közös t örténelmet közös történelemként értelmezni. A közös történelem, mint értékhordozó tényező helyett sokkal inkább egy konfliktusmezővé vált a történelem, a címerektől kezdve a közös szent helyeknek a különböző értelmezésén keresztül egészen a közös történele moktatás hiányosságaiig, úgy gondolom, hogy ez egy fontos tér, de ugyanez történik az elmúlt évtizedekben felhalmozódott konfliktusoknak a megoldatlanságában. Ha csak BősNagymarosra gondolunk egy példamutatóan szép, megoldatlan konfliktus van itt a hátunk mögött. És csupa ilyen csontváz az egész éves szlovákmagyar kapcsolat története az utolsó 1520 évé, és nincsenek civil szervezeteink, amelyek a konfliktusokon túl közre tudnának játszani abban, hogy közeledjünk, hogy bizalmi tőkét halmozzunk fel, helyet te folyamatosan azt látjuk, hogy futunk a pénzünk után, futunk egymás után. Elképesztő például, hogy két uniós állam ölbe tett kézzel nézi, egy évvel előre lehetett tudni ennek a mérkőzésnek a kimenetelét, 1000 szlovák rendőr megjelenik, a magyar rendőrség i hatóságokkal vagy nem volt egyeztetés, a helyi szervezőkkel vagy nem volt egyeztetés, vagy valaki tudatosan ezt a helyzetet előállította. Tehát én úgy látom, hogy egy teljes kommunikációs képtelenség, és ráadásul a két kormány között egy teljes csődtömeg , hiszen az a jó szándékú külügyminiszteri kapcsolatrendszer, ami itt egy másfél évvel ezelőtt 14 pontos menetrendet hozott létre, az gyakorlatilag megbukott. ▪ Műsorvezető: Zemko úr, kívánja ezt kommentálni? Remélem, hogy a barátaink tolmácsolták önnek, ho gy mit mondott Szarka úr. ▪ Milan Zemko: Igen. Sajnos a történelmünk 1918 utáni történelmünk része nagyon markánsan az is, hogy hiányzik az empátia közöttünk. A szlovákok nem érzékelik kellőképpen a magyarok fájdalmát, a történelmi Magyarország széthullásáv al kapcsolatban. És a magyarok nyilván még mindig kicsit úgy tekintenek Szlovákiára, mint országuk hajdani alkotórészére, amely valamiképpen még ma is így létezik. Ez persze irritálja a szlovákokat, akiknek olyan érzésük van, hogy Magyarország valahogy nem bír igazán belenyugodni abba, hogy itt van egy más ország, egy szuverén ország, amely természetesen az Európai Unió épp oly alkotó része, mint mondjuk Magyarország és más középeurópai országok. ▪ Műsorvezető: Zemko úr, ezt el lehet mondani, hogy mik a jelenlegi konfliktusok, meg a történelmet is, ahogy Szarka úr idézte, a kérdés az, hogy a politikától, meg a szélsőségektől függetlenül mit lehetne tenni? Tehát nincsenek civil szervezetek, de vannak önök. Például önök ketten mit lehetne tenni ön szerint?