Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 11 . 25 ország parlamentje, a magyar Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkájában. Ezt a miniszterelnök is javasolja a magyar – szlovák kormányfői találkozón szombaton. A házelnök hangsúlyozta: a KMKF nem sérti egyetlen ország szuverenitását sem, s Európában számos hasonló megoldás létezik. S zili Katalin bízik benne, hogy mielőbb találkozhat Pavel Paska szlovák házelnökkel, akit parlamenti határozat is kötelez az egyeztetésre. Pontos időpont azonban egyelőre nincs. vissza Virtuális parlamentté alakulna az EMNT – Interjú Toró T. Tiborral Erdély.ma mber 13., 23:43 ] – Hosszú megszakítás után, november 15én ül össze az EMNT küldöttgyűlése. Az öt éve alakult szervezet jubileumi ülése több fontos kérdésben dönt. Ezek közül legfontosabb talán a szervezet megújí tása, ami a tervek szerint új munkastílust és az eddiginél hatékonyabb területi munkaleosztást jelentene. Mennyire volt hatékony az EMNT eddigi munkája, és milyen területeken kell változtatni? – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 5 évvel ezelőtt akkor jött l étre, amikor a hivatalos politikai érdekképviselet – az RMDSZ – vezetői az autonómiaprogram feladására készültek. A belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómiák közjogi elismertetése a kezdetektől az erdélyi magyar nemzeti közösség politikai szab adságharcának zászlóshajója volt, nem véletlen, hogy ennek feladását kérte cserébe a magyarság elöljáróitól a mindenkori román politikai elit azért, hogy beengedje őket a hatalom sáncai mögé. Az RMDSZ vezetői a végrehajtó hatalom közelében eltöltött „hét b ő esztendő” után látták elérkezettnek az időt, hogy nyíltan szakítsanak az autonómiaprogrammal, annak kor- és időszerűtlenségére hivatkozva, megspórolandó azt a fáradságos egyensúlyozást, amelyet folytatni kellett a román politikai partnerek követelései és a szavazataikkal őket helyzetbe hozó magyar közösség elvárásai között. Az EMNT tevékenységét tehát ebből a lassan történelminek számító perspektívából kell értékelni: sikerülte megakadályozni a közösségi autonómia hajójának szándékos zátonyra futtatását, majd sorsára hagyását a „modernizáció” jegyében? Ebből a szempontból az EMNT 5 éve sikeres, hiszen nincs ma a magyarság szavazatára számító politikai erő Romániában, amely nem az autonómia hajójával igyekezne a politika tengerén révbe jutni, azaz képvisel etet és végrehajtó pozíciókat szerezni. Szintén sikeresnek értékelhető az, ahogyan az EMNT és az SZNT az autonómia ügyét képviselte a nemzetközi porondon, ráadásul olyan környezetben, amelyben a hivatásos, azaz a politikából élő tisztségviselők nagy része a végrehajtó hatalom berkeiből bevallottan a román nemzetállami érdekeknek rendelte alá az erdélyi magyar külpolitikát. Ha viszont az autonómia törvényi kereteinek megteremtése és a többségi elfogadottsága szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, nem sok eredmén nyel dicsekedhetünk, annak ellenére, hogy az EMNT szellemiségéhez közel álló parlamenti képviselők a Székelyföld területi autonómiájának statútumtervezetét kétszer terjesztették a parlament elé, a személyi elvű – széles értelemben vett kulturális – autonóm ia csomagterve pedig még mindig a szenátus bizottságaiban vesztegel. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak tehát ezen tanulságokat szem előtt tartva kell megújulnia szervezeti felépítésben valamint cselekvésben egyaránt és erejéhez mért – a sikerélményt magá ban hordozó – többletfeladatokat vállalnia. – Megalakulásakor az EMNT alapvető célkitűzésének tekintette a különböző autonómiaformák megismertetését a magyarság körében, illetve ezek fölvállalását a hazai közvélemény előtt. Egyik legutóbbi nyilatkozatában maga Tőkés László, az EMNT elnöke beismerte, hogy a rendszerváltás óta eltelt 18 évben az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek ügyében nem történt áttörés. Korrigálni kell az eszköztáron, más módszerekhez kell folyamodnia az erdélyi magyarságnak ahhoz , hogy a bukaresti román politikum jobb belátásra térjen? Ezt azért is kérdezem, mert a Székely Nemzeti Tanács az új román parlament elé szeretné terjeszteni Székelyföld autonómiastatútumát. Nem kell jósnak lennünk, hogy biztosra vegyük: ugyanaz lesz a sor sa, mint az előző előterjesztéseknek. Más utakat kell keresnünk? – Ha azt szeretnénk, hogy a minket érintő kérdésekben mi magunk dönthessünk – ez minden autonómia lényege – és ennek törvényesen akarunk érvényt szerezni olyan választott, illetve kinevezett testületek létrehozásával és működtetésével, amelyek a döntésekhez szükséges jogosítványokat és eszközöket birtokolják, akkor a törvényhozó hatalom nem kerülhető meg. Nem hiábavaló tehát a parlament szoktatása a kérdéshez. Ugyanakkor naivság lenne csak et től várni az áttörést: a többségi politikai elit „megjavulását” és „jobb belátásra térését”. Az autonómia eléréséhez komplex, összehangolt, kitartó, tudatos és következetes cselekvésre van szükség: mindenkinek – politikumnak vagy civil társadalomnak egyará nt – jut feladat, melyet sajátos eszközeivel legjobb tudása szerint kell elvégeznie. Ebből a megújulandó EMNT továbbra is ki szeretné venni a maga részét: egyrészt, mint a
