Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.11. 11 . 14 Csáky az MTInek megerősítette: pártja vezetői is ott lesznek a két Komáromban, mert a magyar miniszterelnök külön találkozik velük. Elmondta: a szlovák kormányfő egyelőre nem jelzett hasonló szándékot, és egyelőre arra sem reagált, hogy Csáky hétfőn találkozót kért tőle. A magyar parlament külügyi és határon túli magyarok bizottsága Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Csáky Pált is meghallgatja szerdai rendkívüli ülésén. vissza REMEMBER THE TIME – Antropológiatanulmánykötetet mutattak be a Tranzit Házban Transindex [11.11.2008] Nosztalgiáztak és az egyetem vezetőségét szidták a BBTE egykori kulturális antropológiamagiszterisei, tanárai. A BBTE ant ropológia magiszteri programjának az oktatói, illetve diákjai tanulmányaiból készült kötetet mutattak be pénteken a Tranzit Házban. A bemutatót az tette mássá és talán többé egy átlagos tanulmánykötetbemutatónál, hogy a kulturális antropológia és multikul turalitás magiszteri képzést – miután az 10 éven keresztül működött – az egyetem vezetősége 2007ben megszüntette. A jelenlevő volt diákok és tanárok felszólalásaiban így óhatatlanul felbukkantak a magiszteri programmal kapcsolatos történetek, visszaemlé kezések, illetve a BBTE struktúrájával és vezetőségével kapcsolatos kritikák. A magiszteri program vezetője, és egyben a Lenyomatok című kötet egyik szerkesztője, MagyariVincze Enikő többek közt arról beszélt, hogy az egyetem multikulturalitása csupán l átszat, az interdiszciplináris kezdeményezések azért nem működnek, mert az intézmény 20 kara közt a kommunikációs is nehézkes nemhogy az együttműködés. Az egyetem vezetősége egyfajta akadémiai kereskedelmet folytat, ahol a diákok száma és az így szerezhető jövedelem a fő szempont. Az egyetem mint közjó így megszűnhet létezni – mondta. Harbula Hajnalka, a kötet másik szerkesztője elmesélte, hogy a kötet kiadásának ötlete egy, tavaly decemberben a Tranzit Házban tartott “megemlékezésen” bukkant fel – az ere deti szándék épp az volt, hogy a kutatók személyesebb hangvételű írásokat közöljenek, de aztán mégis úgy döntöttek, hogy tudományos jellegű szövegeket jelentetnek meg. A szerkesztő kiemelte, a Kolozsváron végzett antropológusok közül alig heten dolgozhatna k és foglalkozhatnak antropológiával főállású kutatóként, a többiek “saját szakállukra”, mellékállásban vagy hobbiként írnak tanulmányokat. A következő felszólaló, Könczei Csilla néprajzkutató arra emlékezett vissza, hogy két éve egy konferencián real itásként beszélt a létrehozandó antropológiatanszéken tervezett vizuális oktatásról: a interdiszciplináris és transzetnikus oktatást terveztek, ahova olyan jelenkori képzőművészeket hívtak volna meg, mint például Dan Perjovschi. Olyan oktatás folyt volna itt, ahol a kritikus gondolkozás találkozik a kreativitással – így Könczei. Ovidiu Pecican történész felhívást intézett az egyetemi menedzsment, illetve tanárok közötti viszony újragondolására. Elmondta, az egyetemi ügyekben a tanárok a legilletékeseb bek dönteni, ugyanakkor nem hiszi, hogy a bürokráciát a tanárok kell működtessék. A jelen helyzet azonban arról árulkodik, hogy az egyensúly átbillent a bürokrácia javára: így lehetséges, hogy az oktatás színvonalának a biztosítása jelszóval a tanároknak előírják, évente hány oldalt kell publikáljanak. Magyari Nándor László szociológus az antropológia mint tudományág intézményesülésének a kudarcát abban látja, hogy nem sikerült megtalálni a helyét az egyetem szegregált intézményrendszerében. Magyari ugy anakkor kifejezte abbeli reményét, hogy a kudarc csak részleges és pusztán átmeneti.
