Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-01
24 többek között, Matekovits Mihály vezérigazgató és Murvai László államtitkári tan ácsosi igazgató is. A szerdán kezdődött rendezvényen első alkalommal találkozott a magyar oktatásért felelős valamennyi magyar ajkú tanfelügyelő, főtanfelügyelőhelyettes és a pedagógusházak igazgatói. A Kolozs Megyei Tanfelügyelőség és az Oktatási Minisz térium által közösen szervezett országos tanácskozás zárónapjának sajtótájékoztatóján Pásztor Gabriella elmondta: Kolozsvár jó partner volt egy ilyen találkozó megszervezésében. A háromnapos rendezvényen megbeszélt témák kapcsán kiemelte: minden megyének m egvannak a saját problémái, de vannak egyedi gondok is, amelyekre megoldást kell találni. Markó Béla is üdvözölte a kezdeményezést és a tanácskozás folytatásának fontosságát emelte ki, a szövetség részéről pedig ajánlásokat fognak megfogalmazni az anyanye lvi oktatás reformja érdekében – mondta. A romániai magyar nyelvű oktatás két legfontosabb problémájaként a szakképzett tanárhiányt és a magyar nyelvű tankönyvek hiányát nevezte meg. A törvény megengedi ugyan, hogy az 1 – 4 osztályos magyar diákok sajátos ta nkönyvekből tanulják a román nyelvet, viszont a legtöbb esetben az a baj, hogy ezek a tankönyvek nem minőségiek. Ennek oka Markó szerint az, hogy nincsenek kellően megfizetve azok a személyek, akik ezeket a tankönyveket írják, a jövőre nézve pedig támogatn i kell őket. A diákoknak a magyar nyelvű oktatással való elégedetlensége kapcsán saját, önálló oktatási rendszer kialakítását javasolta az RMDSZelnök. Lakatos András lapunknak elmondta: hagyománynak számít, hogy a romániai magyar főtanfelügyelők, illetve főtanfelügyelőhelyettesek évente két alkalommal találkoznak, az RMDSZ kormányzati szerepvállalásától kezdődően pedig a szövetség oktatási főosztálya is részt vesz ezeken a tanácskozásokon. „Fontos a kölcsönös tájékoztatás, saját problémáink megbeszélése, a hogyan tovább eldöntése” – fogalmazott Lakatos. Elmondása szerint egyre nagyobb igény mutatkozik a felnőttképzésre, hiszen nálunk a magyar nyelvű szakképzés és átképzés még „gyerekcipőben jár”. Az ügyvezető alelnök megjegyezte: az oktatás terén rugalmas rendszert kell kidolgozni, fontos szempont azonban a párhuzamosság elkerülése, illetve a meglévő intézmények megerősítése és rendszerbe foglalása. László Attila kifejtette: szakképzett tanárok hiányában a helyi hatóságokra hárul a felelősség. Országos sz inten igen magas a szakképzetlen tanügyisek aránya, Kolozs megye viszont ez alól kivételt képez – mondta a Szabadság kérdésére Péter Tünde. Hozzáfűzte: lényeges az oktatási központokban való gondolkodás – ilyen a kalotaszentkirályi Ady Endre iskola, a vála szúti Kallós Zoltán Alapítvány és a szamosújvári Téka Alapítvány, – a minőségi oktatás érdekében pedig kisrégió létrehozását tervezik többek között Egeres gyártelep és környékén, illetve komoly oktatási központtá szeretnék alakítani az idén beindult tordai Jósika Miklós Elméleti Líceumot. Az elmúlt három nap programjával kapcsolatban Péter Tünde kiemelte a Báthory István Elméleti Líceumban szerda délután iskolamenedzsment és közösségépítés témakörben tartott tanácskozást, illetve csütörtökön a válaszúti Kal lós Zoltán Alapítvány Művelődési és Oktatási Központban folytatott beszélgetést. Délután Tordán találkoztak a Jósika Miklós Elméleti Líceum tantestületével és a tordai magyar közösség képviselővel – mondta a Kolozs megyei főtanfelügyelőhelyettes. vissza
