Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-01
22 – Valóban beidéztük a két vezetőt, de csak mint tanúkat hallgattuk ki őket, s n em mint gyanúsítottakat. Sem ellenük, sem a ruszin szervezetek ellen nem folytat eljárást sem az ügyészség, sem a nemzetbiztonsági szolgálat. Az ügyben egyelőre csak vizsgálat van, eljárás nincs. Szavait lapunknak Jevhen Zsupan is megerősítette: – Rész leteket nem árulhatok el a kihallgatásunkról, az sokkal inkább egy eszmecsere volt, melyen meghallgatták az álláspontunkat arról, hogy mi csak a bennünket illető jogainkat követeljük, semmi többet. Egyelőre semmilyen eljárás nem folyik ellenünk. A ruszin kérdésben megszólalt Valentin Nalivajcsenko is. Az SZBU megbízott vezetője Doneckben újságírók előtt kijelentette: fontolgatják a Kárpátaljai Ruszinok Európai Kongresszusának bíróság általi betiltását, ahogyan tették azt a Donecki Köztársaság esetében is. Nalivajcsenko szerint a Krímen, Doneckben és Kárpátalján megnyilvánuló szeparatizmust bizonyos erők szítják mesterségesen. A nemzetbiztonsági szolgálat útját fogja állni ezeknek a törekvéseknek, bár azok nem jelentenek komoly állambiztonsági kockázatot, f űzte hozzá. Az SZBU megbízott vezetője a helyi információkkal ellentétben azt nyilatkozta, hogy "Kárpátalján keményen felléptek a szeparatizmus ellen – tart a nyomozás a büntetőjogi ügyben és már kihallgatták a fő kezdeményezőket. Nincs szó üldöztetésről , leszámolásról, csakis a törvény megszabta módszerekkel lépnek fel a szeparatista szervezetek ellen." vissza Autonómia: tervek, megvalósulások KISZO • 2008.11.01. A Károlyi kormány 1918. december 15én kiadott X. sz. néptö rvénye 17 945 km2ben határozta meg Ruszka Krajna területét, s létrejött a budapesti ruszkakrajnai minisztérium, amelynek vezetője az addigi kormánybiztos, Szabó Oreszt lett. A Ruszinföldet Csehszlovákiához csatoló békeszerződés kimondta, hogy a ruszinok számára széles körű autonómiát kell kiépíteni. A lebegtetett autonómia illúziója 1928ig élt, amikor Kárpátalja egyike lett a köztársaság tartományainak. A magukat ruszinnak valló kárpátaljaiak az autonóm jogok mellett a Magyarországhoz való tartozás hívei voltak. A harmincas évek végére külpolitikai okok mellett éppen a nemzeti és nemzetiségi kérdés rendezetlensége okozta Csehszlovákia válságát, majd felbomlását. Eduard Benes még 1934es ungvári beszédében is korainak és fölöslegesnek tartotta Podkarpatszk a Rusz autonómiáját, amely szerinte csak a magyaroknak és a zsidóknak kedvezett volna. 1936tól az autonomista pártok azonban jelentősen megerősödtek, és egyre intenzívebb harcot folytattak nemcsak az országrész státusáért, de az önrendelkezésért is, amely Prága számára a Magyarországhoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét jelentette. Így a döntést egészen a magyarlakta sáv visszacsatolását megelőző hetekig halogatták. Az első bécsi döntést követően küszöbön állt a Ruszinföld visszacsatolása. Miután 193 8. október 6án Zsolnán a szlovákok kihirdették autonómiájukat, október 8án Prága kénytelen volt Podkarpatszka Rusz autonómiáját is elismerni. Másnap autonóm kormány alakult, melynek miniszterelnöke Bródy András lett. Prágában Bródy előterjesztette autonó miaelképzeléseit, amelyek értelmében a hivatalokban, vezető állásokban ruszin tisztviselőket kell alkalmazni, az egyházmegyék terén pedig a ruszinoknak olyan jogokkal kell rendelkezniük, mint az önálló államalkotó nemzeteknek. Már ezek a javaslatok sem vo ltak elfogadhatóak Prága számára. Amikor azonban népszavazás kiírását kezdeményezte Kárpátalja hovatartozásáról, megfosztották mentelmi jogától s bebörtönözték, ahonnan csak 1939 elején szabadult. Avgusztin Volosin Bródy letartóztatásának másnapján átvet te a hatalmat, eltávolította a ruszin irányzat képviselőit, betiltotta a magyar és ruszin nyelvű lapokat, föloszlatta a magyar és ruszin politikai pártokat, egyesületeket. A csehszlovák parlament november 22én fogadta el az autonóm Karpatszka Ukrajina alk otmányát. 1939. március 14én a pozsonyi nemzetgyűlés kikiáltotta az önálló szlovák államiságot. Egy nappal később független államnak nyilvánította magát Zakarpatszka Ukrajina is. A magyar csapatok március 15én hajnalban megindultak a Kárpátok gerince f elé, s Kárpátalja teljes egészében visszakerült Magyarországhoz. A visszacsatolást követően az 1940 júliusában parlament elé terjesztett A Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról c. törvénytervezet rendezte Ruténföld sorsát. 1944ig működött a ko rmányzói biztos
