Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-05
37 – Sokszor elhangzik: az autonómia az RMDSZ programjában is benne va n. Azt viszont kevesen tudják, Székelyföld autonómiája, így tételesen soha nem szerepelt a szövetség programjában. Közszájon forgott, hogy a területi autonómia elsősorban Székelyföldön képzelhető el. Arról kevés embernek volt pontos elképzelése, hogy ez mi t is jelent. A Székely Nemzeti Tanács megrajzolt egy világos jövőképet a Székelyföld számára. Törvénytervezetében leírta a székely autonómia intézményeit, azok működését, és a közfigyelem középpontjába állította Székelyföld autonómiájának ügyét. Megmutatta a megvalósítás lehetséges útját, és megkerülhetetlenné tette az autonómia kérdését a közéleti szereplők számára. Csak össze kell hasonlítani a 2003 előtti és utáni sajtóhíreket, a politikusok nyilatkozatait, vagy az interneten meg kell keresni a Székelyfö ld autonómiájával kapcsolatos címszavakat, és világossá válik, mikor kezdődött a következetes küzdelem az autonómiáért. – Mindannyiszor elhangzik, hogy a romániai magyarság 18 éve békésen küzd a különböző erdélyi magyar autonómiatörekvésekért. Közel két évtized távlatából jogos a kérdés: helyes volte az eddigi módszer, vagy az autonómiáért küzdő szervezetek felül kellene hogy vizsgálják álláspontjukat? Kérdem ezt azért is, mert a sepsiszentgyörgyi gyűlésen döntés született arról, hogy az SZNT újra benyúj tja autonómiastatútumát a leendő új román parlamentnek. Nem kell jósnak lennünk ahhoz, hogy előre tudjuk a választ: az új román parlament is le fogja szavazni... – A tizennyolc évből le lehet vonni nyugodtan tizenhármat. Tényleges, látható küzdelem az aut onómiáért öt éve folyik. Az út, amelyen a Székely Nemzeti Tanács öt éve elindult, és amelyen ma is halad, helyes és járható. Nyilván nem azzal a gondolattal terjesztjük a román parlament elé Székelyföld autonómiastatútumát, hogy le fogják szavazni, hanem a zzal, hogy lehetőséget nyitunk a párbeszédre, a vitára. Elmondhatjuk az érveinket és kimutathatjuk az ellenérvek tarthatatlanságát. A nemzetközi figyelmet is csak akkor lehet a céljainkra irányítani, ha itthon is napirenden vannak. – Az SZNT november 30ára népszavazást javasolt a két székely megye közigazgatási határainak megváltoztatásáról. Az RMDSZ uralta helyi tanácsokban a legtöbb vita az időpont miatt alakult ki. Hogyan látja: lehetnee olyan kompromisszumos megoldást találni, amit az RMDSZ és az M PP egyaránt elfogad, és ami garantált sikerrel járhatna? – Valójában három megyehatárt módosítana Székelyföld autonóm régió törvényes létrehozása. Autonómia akkor lesz, ha maga az érintett közösség akarja. Ezt az akaratot felmutatta az SZNT által szerveze tt népszavazás. Most a székely önkormányzatokon a sor, hogy kiálljanak Székelyföld autonómiája mellett. Ha csak azért állnának ki, mert a pártvezetők azt mondják, az kevés lenne. Annak a felelősségét kell vállalniuk, hogy egy önrendelkezést akaró közösség bizalmából állnak a községek, városok élén. Ezekért a közösségekért, és ezek nevében kell cselekedniük. A pártok szándékait, céljait diktálhatják pártérdekek, amelyek vagy érvényesülnek, vagy nem. De 610 000 székely közös akaratát, 130 székely önkormányzat egybehangzó, törvényes döntését szőnyeg alá söpörni nem lehet. Ezt azok is tudják, akik most a községházakban, a helyi önkormányzatokban próbálják elfojtani az autonómiatörekvés törvényes és demokratikus megnyilvánulását. – Jelenleg hány helyi tanács sz avazta meg az önök határozatát, és ennek milyen hozadéka várható? – Végleges összesítés még nincs. A folyamat nem állt le, hiszen van olyan önkormányzat, amely más napra tűzné ki a népszavazást, olyan is van, amelyik meghozta a döntést és visszavonta a ha talom nyomásának vagy zsarolásnak engedve. – November 14ére ül össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szintén ötéves, jubileumi tanácskozásra. Az EMNT teljes megújulást szeretne, új keretben. Milyen esélyt lát arra, hogy a két szervezet nem éppen felhőtl en kapcsolatán túl lehessen lépni, és közösen vállalják közös céljainkat? – A Székely Nemzeti Tanács a székelység autonómiatörekvésének független közképviselete és együttműködésre törekszik mindenkivel, aki Székelyföld autonómiájáért valóban tenni akar. A székelység az erdélyi magyarság legerősebb, egy tömbben élő közössége. Ha Székelyföld a maga autonómiáját megvalósítja, az egész romániai magyar nemzeti közösség belső anyaországa lehetne, és addig is támasza és bátorítója az erdélyi magyarság többi auton ómia törekvésének. A Székely Nemzeti Tanácsnak van egy törvénytervezete, amely világosan kijelöli a pályáját a közéletben. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács két törvénytervezetet fogadott el, amelyből a tennivalói egyértelműen következnek. A romániai magyar ság autonómiájának eme három alapdokumentuma között nincs átfedés, ezek tökéletesen kiegészítik egymást. Tehát az ellentétnek nincsen elvi alapja. Következetesnek kell lennünk az autonómia közképviseletéhez, nem szabad pártpolitikai küzdelmekbe keverednünk , vagy olyan alkukba, kompromisszumokba bocsátkoznunk, amelyek ellentétesek felvállalt céljainkkal és a konstruktív
