Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-05
35 – A térségben, így Magyarországon sem értik, hogy miért nem működünk együtt jobban energetikai téren, és például Németország miért játssza ki KözépEurópát az Északi Áramlattal ? – Sokat egyeztetünk a németekkel, nemrégiben találkozott a szejm és a Bundestag külügyi bizottsága, de továbbra sem tudok válaszolni erre a kérdésre. Nem értjük a német álláspontot, szerintünk nincs semmilyen racionális oka az Északi Áramlat megépítésén ek. Először is óriási összegbe kerül az építkezés, ezzel szemben lehetne olcsóbb gázvezetéket építeni Lengyelországon és a balti államokon keresztül. Emellett ott vannak a környezetvédelmi érvek, ezek mind az Északi Áramlat ellen szólnak. Mindezeket figyel embe véve sajnos azt kell gondolnunk, hogy a német álláspont tisztán politikai eredetű, Radoslaw Sikorski külügyminiszter például korábban azt mondta az Északi Áramlatról, hogy az az új Molotov – Ribbentroppaktum, persze, ez a hasonlat azért egy kicsit erős , de tény, hogy Gerhard Schröder volt német kancellár ötvenezer eurós havi fizetést kap a Gazpromtól. – Jól érzem, hogy a pénzügyi válság és az alacsony olajárak hatására Moszkva mintha visszavett volna a harcias retorikából? – Én is így érzem, úgy tűni k, mintha az oroszok néhány hete egészen más dolgokkal foglalkoznának, mintha még Grúzia sem érdekelné őket. Mindez jelzi, hogy megvannak a saját, belső problémáik. Mindannyian tudjuk, hogy Oroszország elhasználta, felélte a belső tartalékait, több százmil liárd dollárnyi tőke áramlott ki az országból a grúziai válság után, az olajár pedig jelenleg alacsony, ennek és a pénzügyi válságnak a közös hatása súlyos következményekkel járhat Oroszországra nézve. – Nem gondolja, hogy öngólt rúgott Moszkva a brutáli s grúziai beavatkozással? – Oroszország gyors katonai győzelmet aratott a háborúban, ezen senki sem lepődött meg. Nem is lehetett komolyan gondolni, hogy Grúzia hatvan harckocsival legyőzi az orosz hadsereget. A katonai győzelem ellenére azonban Oroszorsz ág elveszítette a hitelét, az arcát. Akik eddig azt hangsúlyozták, hogy Oroszország megváltozott, azokról kiderült, hogy nem volt igazuk, sokaknak kinyílt a szemük, Oroszország ebben a tekintetben veszített. Oroszország még mindig ugyanaz a medve, aki brut álisan reagál, s akit nem érdekel senki más saját magán kívül. Bebizonyosodott, hogy azokat az államokat, amelyek egykoron Oroszországhoz tartoztak, a Kreml a mai napig a sajátjának tekinti, és így is politizál velük. – Európában imádják Barack Obamát, d e valóban jóe a kontinensnek, ha ő nyeri az elnökválasztást? – Bármelyik jelölt győzzön is, nem számítok drámai változásra az amerikai külpolitikában. Ez azoknak fog csalódást okozni, akik azt hiszik, hogy jön Barack Obama, és 180 fokkal megfordítja a vi lágot. Nemrég Washingtonban találkoztam a kongresszus külügyi bizottságának demokrata elnökével, s az ilyen irányú kérdésre azt válaszolta, hogy nincs demokrata vagy republikánus külpolitika, csak amerikai külpolitika van. Aki tehát azt várja, hogy Obama n yer, és három hónapon belül kihozza az amerikai hadsereget Irakból, az téved. – NATOcsúcs lesz decemberben, meghívjáke Grúziát és Ukrajnát a NATO előszobájának tartott tagsági akciótervbe? – Mindkét ország meghívásával kapcsolatban pesszimista vagyok, főként azért, mert az Egyesült Államokban a választások után leszünk. A csúcs után egy hónappal új elnök lép hivatalba, nem várható, hogy a leköszönő adminisztráció lép az ügyben, különösen, ha a demokrata jelölt nyeri a voksolást. vissza Janzsó Viktor Árukapcsolást akar a cseh kormánypárt Magyar Hírlap 20081105 Megakadályozza a lisszaboni szerződés parlamenti jóváhagyását Csehországban a kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS), ha az ellenzék nem adja áldását a cseh – amerikai radarszerződésre. Mirek Topolánek cseh kormányfő egy lapinterjúban a lisszaboni szerződés parlamenti jóváhagyásának megakadályozását is kilátásba helyezte. A jobboldali politikus az elveszített regionális önkormányzati és részleges szen átusi választás után politikai karrierjének legnehezebb időszakát éli. Belső ellenzéke az ODS decemberi tisztújító kongresszusán megpróbálja meneszteni a párt éléről, míg a parlamenti ellenzék a kormányfői tisztségről való lemondását vagy a reformok leállí tását követeli. Európában pedig megkérdőjelezik, hogy az irányítása alatt álló kormány képese levezényelni a jövő év első felében Csehország uniós elnökségét.
