Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-03
21 Mint arról beszámoltunk, a képviselőház kedden egyhangúlag megszavazta a Szociáldemokrata Párt azon indítványát, amelynek értelmében október elsejétől az egyetemi tanárok fizetését 74, a közoktatásban tevékeny kedő pedagógusokét pedig 54 százalékkal emelik. A kormányfő már szerdán is bírálta a parlament határozatát, szuperpopulista kezdeményezésként minősítve a jogszabályt. Most úgy vélte, egyeztetéssorozatot kell kezdeni a szakszervezetek és a pártok képviselő ivel, és elemzést kell készíteni a helyzet kapcsán. „Egyetértek azzal, hogy mindenhol emeljék a béreket, ugyanakkor a fizetésemelésről szóló döntés meghozatalakor nem csupán a letöltött szolgálati időt kell figyelembe venni, mint a kommunizmus idején, hane m az oktató felkészültségét is. A jó teljesítményt és a minőséget jutalmazni kell, ha valós reformot szeretnénk az oktatásügyben, és versenyképessé kívánjuk tenni” – szögezte le a kormányfő. A miniszterelnök elismerte, hogy az alacsony bérek miatt vált a tanári pálya kevésbé vonzóvá a fiatalok számára, és rámutatott, a kormánynak a pártokkal és a szakszervezetekkel egyeztetve kell megoldást találnia. Leszögezte: a béremelésnek valós alapokon kell nyugodnia, az 50 százalékos bérfejlesztést ugyanakkor az ors zág gazdasági helyzete nem teszi lehetővé. Rámutatott: ilyen mértékű fizetésemelésre a világ egyetlen országában sincs példa – legfeljebb abban az esetben, ha túl magas az infláció. A kormányfő egyébként egyeztetett a kérdésben Cristian Adomniţei oktatási miniszterrel is, aki – bár korábban maga is bírálta a PSD kezdeményezését – végül megszavazta a béremelést. A kormányfő rámutatott: a növeléshez szükséges összeg a 2009es GDP 1 százalékát teszi ki, ráadásul a béremelésre vonatkozó döntés további követelés eket gerjeszt. A miniszter számításai szerint egyébként a tervezett béremeléshez mintegy 1,4 milliárd lej szükséges. A téma kapcsán megszólalt Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter is, aki szerint a béremelés gyakorlatba ültetése inflációgerjesz tő hatással járna, és veszélybe sodorná az ország gazdasági stabilitását, ezzel együtt pedig európai uniós státusát is. Közölte: előfordulhat, hogy a kormány alkotmánybíróságon támadja meg a jogszabályt. Szerzo: Balogh Levente vissza Könnyítik a bűnvádi eljárást Krónika 20081002 Alkotmányellenesnek minősítette tegnap az alkotmánybíróság a parlamenti házszabály azon cikkelyét, amelynek értelmében a miniszteri tisztséget betöltő honatyák mentelmi jogának megvonásához mi nősített többség szükséges. Az ország alaptörvényével ellentétesnek ítélte tegnap az alkotmánybíróság a képviselőház és a szenátus házszabályainak azon cikkelyeit, amelyek a képviselők mentelmi jogának megvonásához szükséges többséget szabályozzák. A talá ros testület tegnapi ülésén úgy vélte: ellentmond az alkotmánynak a miniszterek elleni bűnvádi eljárás jóváhagyásához a házszabály által megkövetelt minősített többség. A döntés következtében a kifogásolt paragrafusok érvényüket vesztették. A képviselőhá zi házszabály szerint legkevesebb kétharmados többségre van szükség a miniszterek ellen kért bűnvádi eljárás jóváhagyásához. A szenátus házszabálya szintén az összes szenátor többségének igen szavazatát tartja szükségesnek az eljárás beindításához. Az alko tmánybíróság úgy véli: ezek az alaptörvény 76. cikkelye második bekezdésének mondanak ellent, amely szerint az egyszerű törvények és határozatok elfogadásához a jelenlevők egyszerű többségére van szükség. Ennek megfelelően a testület alkotmányellenesnek ít élte mind a képviselőház, mind pedig a szenátus házszabályának erre vonatkozó cikkelyeit. Az alsó- és a felsőház munkálatait irányító szabályzat ellen a DemokrataLiberális Párt nyújtott be óvást az alkotmánybíróságnál, azt kérve, hogy a miniszterek elleni bűnvádi eljárás engedélyezéséhez a jelenlevők egyszerű többsége is elegendő legyen. A párt azt követően fordult a testülethez, hogy az Adrian Năstase volt szociáldemokrata kormányfő és Miron Mitrea egykori miniszter korrupciós ügyeinek ügyészségi kivizsgá lását a parlament augusztus 13án szavazatképtelenség miatt nem hagyta jóvá, ugyanis a szükséges 220 honatya helyett csupán 208 szavazott. Arról egyébként, hogy a jelenleg vagy korábban miniszteri tisztséget betöltő honatyák elleni bűnvádi eljárás beindít ásához a parlament illetékes házának jóváhagyása is szükséges, annak idején szintén az alkotmánybíróság döntött.
