Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-22
34 A két ország közös roma oktatási programot is fog bonyolítani a roma gyerekek későbbi munkaerőpiaci beilleszkedését elősegítendő. vissza Ha valaki magyarnak vallja magát, akkor senkinek sincs joga ezt megkérdőjelezni – 200 ezer „álmagyar“ Szlovákiában? Új Szó 2008. október 22. szerda 07:59 | korpas Nem közölte Ivan Gašparovič köztársasági elnök, milyen dokumentumok alap ján vádolta meg a Selye Egyetem hallgatóit, hog ymásokkal íratják záródolgozataikat. Azt sem árulta el, miből gondolja, hogy a népszámlálási adatoknál jóval kisebb a szlovákiai magyarok száma, a hivatalos 520 ezer helyett alig 300 ezren élünk Szlovákiában. Marek Trubač szóvivő szerint a köztársasági elnök úgy véli, nem mindenki magyar, aki a népszámláskor annak vallotta magát. „Az elnök úr úgy értette ezt, hogy nem 500 ezer, hanem csak mindössze 300 ezer a magyar nemzetiségűek száma, de többen vallották ma gukat magyarnak“ - magyarázta az elnök kijelentését lapunknak a szóvivő. Nem árulta el, milyen forrásból származó adatokra hivatkozott Gašparovič. Trubač nem utasította el azt a felvetést sem, hogya köztársasági elnök romákra gondolte, amikor mintegy 200 ezer „álmagyarról“beszélt. Szociológusok szerint pontos adatokra biztosan nem támaszkodhatott, mivel kicsi a valószínűsége, hogy ilyen felmérés készült volna. Ez ugyanis a rasszizmus határát súrolná, mivel csak abban az esetben lenne megvalósítható, ha a k érdezőbiztos a nemzetiségről szóló kérdés feltételekor azt is jelölné, hogy a válaszadó bőrszíne vagy más testi jegye alapján milyen etnikumhoz tartozik. „Ilyen felmérés biztosan nem létezik, mivel Szlovákiában mindenki olyan nemzetiségű, amilyennek vallja magát - mondta lapunknak Pavel Haulík szociológus, az MVK közvéleménykutató ügynökség igazgatója. - Semmilyen hivatalos felmérés során nem vizsgálják a válaszadó hovatartozását külső jegyek alapján.“ Szerinte felelőtlenség kétségbe vonni a legutóbbi néps zámlálás adatait. Hasonlóan vélekedik Lampl Zsuzsanna szociológus. „Nem tudok arról, hogy lenne olyan felmérés, mely azt kutatná, hogy ki más nemzetiségű, mint amilyennek a népszámláláskor vallotta magát - mondta lapunknak. - Ha valaki magyarnak vallja mag át, akkor senkinek sincs joga ezt megkérdőjelezni.“ Nem tud ilyen kutatásról Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója sem. „Ez nem lehet vizsgálódási szempont, erről szól az alkotmány, erről szólnak a törvények - véli az igazgató. Abban a pillanatban, ha e zt valaki felvetné, az rendkívül kényes témához nyúl. Nem szabad megfeledkezni a holokausztról, ami ugyanilyen alapon indult el.“ Trubač nem árulta el azt sem, mi alapján állította Ivan Gašparovič, hogy a Selye Egyetem hallgatóinak kétharmada nem beszél sz lovákul, és záródolgozatát szlovákokkal íratja meg. Egy általa meg nem határozott államközi szlovákmagyar vegyes bizottság felmérésére hivatkozik, a dokumentumot azonban nem bocsátotta lapunk rendelkezésére. Diplomáciai forrásból származó információk szer int azonban a szlovákmagyar alapszerződés alapján működő vegyes bizottságok felméréseket nem készítenek. (lpj) vissza SZTÁLIN A SZÉKELYEKNÉL – Magyar Autonóm Tartomány – a román államhatalom és a magyar elit integrációjának a története? Transindex [21.10.2008] Stefano Bottoni bolognai történész kötete az ötveneshatvanas évek székelyföldi politikai, gazdasági, kulturális történéseit vizsgálja. A kötetről és a korszakról Gagyi József antropológussal beszélgettünk. Néhány napja került kereskedelmi forgalomba Stefano Bottoni bolognai történész, a terület iránt érdeklődők számára nehezen kihagyható kötete, a Sztálin a székelyeknél. A kötet az '50es'60as évek székelyföldi politikaigazdaságikulturális történéseit vizsgálj a, vagyis a Magyar Autonóm Tartomány időszakát. A kötetről és annak várható recepciójáról, a korszakról Gagyi József antropológussal beszélgettünk, aki a marosvásárhelyi Sapientia EMTE kommunikációs szakának előadója. Úgy tűnik, az utóbbi egykét év e lég eseménydús időszak, nagyon termékeny a történészszociológusantropológus szakma.
