Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-20
41 Az alulíró kezdeményezők szorgalmazzák, hogy politikaiérdekvédelmi szervezeteik d öntéshozó testületei vitassák meg és fogadják el kezdeményezésüket, és jelöljék ki képviselőiket a megyei egyeztető tanácsba. vissza Szórványkérdés: két tanács is alakult KISZO 2008.10.18. Szakmai kapcsolattartás és a dö ntéshozóknak tett ajánlás lesz a feladata a magyar kormány által létrehozott Szórvány Tanácsnak. A 15 tagú testület elnöke Göncz László szlovéniai magyar parlamenti képviselő. Az ukrajnai magyarságot dr. Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukra jnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke és Ambrus Pál, a Técsői Református Líceum igazgatója, az UMDSZ técsői járási szervezetének elnöke képviseli. Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért fele lős szakállamtitkárságának vezetője kiemelte, olyan szakmai bázis alakult, amely lehetővé teszi, hogy a szórványosodás folyamatát valamilyen formában, pozitív értelemben befolyásolni tudják. – A testület megalakulása a szórvánnyal való foglalkozás intézm ényesülését jelenti? – a kérdést már dr. Tóth Mihálynak tettük fel. – Ennél azért többről van szó – válaszolta megkeresésünkre. – Az alapító okiratban is szerepel, hogy a szórványosodás mint jelenség elsőrendű kérdés, amely megfelelő szintű vizsgálódást, elemzést igényel. A tanács egyik legfontosabb feladata, hogy olyan konkrét javaslatokat fogalmaz meg, amelyek fékezik, lassítják, esetleg visszafordítják a szórványosodás folyamatát. Pontosan fel kell térképezni azokat az eszközöket, amelyekkel hatékonyan elő lehet segíteni az anyanyelv és a kultúra fennmaradását, ápolását, akkor, amikor a magyarság egy bizonyos területen önmagáról, önerőből már nem képes vagy nehezen tudja megoldani anyanyelve és kultúrája fenntartását. Tehát javaslatokat kell tenni a szá mukban fogyatkozó közösségek identitása erősítésének mikéntjéről. – Ahogy a régiók helyzete eltérő, úgy a szórványban élőké is. – Minden szórvány külön esetet jelent. Egy bánsági (Vajdaság), egy kassai (Felvidék) vagy a felsőtiszavidéki szórvány hely zete más és más. Viszont fontosak a pozitív példák. A szolyvai magyarságé ilyen, hiszen sikerült szinte valamennyi intézményének – egyház, óvoda, iskola – a helyreállítása. És ez így van a FelsőTiszavidék számos településén is. Kiemelném a rahói iskolát, a Técsői Református Líceumot, a vasárnapi iskolákat. Nem szabad elfelednünk, hogy nemcsak e két területen történt szórványosodás. A folyamat jelen van az Ungvár melletti falvakban – Ketergény, Kincseshomok, Őrdarma stb. – , ami részben a migráció, azaz a z ungvári szláv lakosság kitelepülése, részben a magyarság elvándorlása miatt történt, illetve történik. Ugocsa az egyetlen kárpátaljai közigazgatási egység, ahol az elmúlt két népszámlálás között nőtt a magyarság számaránya, viszont Királyháza környékén c sökkent. Ukrajna esetében ezek a kiemelendő témák, területek. Mint azt dr. Tóth Mihály elmondta, a magyarság jelentős veszteséget könyvelhet el a hágón túli megyékben is. Ott az elmúlt másfél évtized folyamán megfeleződött a számuk, s jelenleg mintegy öt ezren vannak. – A Szórvány Tanácsot megalakulása óta viták érintik. – A marakodás magyar betegség. Sajnos, vannak olyanok, akik felkentnek érzik magukat arra, hogy a nemzetet érintő kérdésekben csak ők döntsenek, csak az ő akaratuk érvényesüljön. Nem e lőször van ez így, a személyemet illetően sem. Én parlamenti képviselőként sem voltam számukra "legitim". Erre a korszakra ez jellemző. Tudomásul kell venni, de tovább kell dolgozni, bár ez sem az ember munkakedvét nem növeli, sem a lehetőségeit nem széles íti. A hét folyamán a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) kül- és Európaügyi albizottságának a szórványmunkacsoportja is megalakult. vissza
