Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-17
21 Az új együttműködési tervekről elmondta: egyebek között várhatóan elfogadják majd azt a dokumentumot, amelyik a román – magyar határon áthala dó forgalom gördülékenyebb lebonyolítására vonatkozik. Ennek értelmében olyan kijelző táblákat szerelnek fel főleg a határ közelében fekvő nagyvárosokban, de nem csak, amelyekről a gépkocsivezetők megtudhatják, hogy melyik határátkelőnél kell kevesebbet vá rakozni. Szintén a határmenti vidékeket érinti az a nyilatkozat, amely a 112es sürgősségi hívószám együttes működtetésére vonatkozik. Olyan közös rendszer kidolgozásáról születik egyezség, amely balesetek esetében lehetővé teszi a gyorsabb elsősegélynyúj tást. A határmenti vidékeken ugyanis román és magyar területen egyaránt előfordul, hogy egyegy balesethez a szomszédos államból rövidebb idő alatt helyszínre érhetnek a mentők vagy a tűzoltók – magyarázta Cseke. Egy másik megállapodás az egészségügyi szo lgáltatások kölcsönös igénybevételére vonatkozik. Ennek lényege az, hogy a román állampolgárok Magyarországon is igénybe vehessenek bizonyos egészségügyi szolgáltatásokat, amelyeknek költségeit a román egészségbiztosító téríti meg. A két ország egészségügy i minisztériumai a megállapodás megszületésével megbízást kapnak az együttműködés feltételeinek kidolgozására. A kormányülésen döntés születik az oktatási és kutatási oklevelek kölcsönös elismeréséről is. Cseke szerint ez azt jeleneti, hogy az érettségi, az egyetemi alapképzés után kibocsátott oklevelet, de a mesteri és doktori diplomákat is a két ország kölcsönösen elismeri, ami fölöslegessé teszi a különbözeti vizsgákat. vissza Munkács lehet a példakép – Beszélgetés Oleksz ij Fazekassal önmagáról, városáról és egyéb dolgokról KISZO 2008.10.16. Legalább fél évszázados anekdota: Munkács nem az első város Kárpátalján, de nem is a második... Olekszij Fazekas vallja: nem a rangsorban elfogadott hely, hanem a Latorcaparti váro sban lakók érdeke a lényeg. E gondolat jegyében beszélgettünk vele, hisz végzettsége okán, történészként, jogászként, vállalkozóként is kompetens a kérdésben. – Munkács az utóbbi években látványosan fejlődik. Mi ennek a titka? – Mindenekelőtt a helyiek tudása, akarása, tehetsége, munkaszeretete viszi előre városunkat. Persze nem elhanyagolható körülmény a tekintélyes történelmi múlt előnyei, az a kapcsolatrendszer, melyet polgáraink építettek ki és használnak a város fejlesztése érdekében. – Ön és az önhöz hasonló lokálpatrióták mit tudtak mindehhez hozzátenni? – Szakmai tudásunkat, elkötelezettségünket, s bizonyos feltételek mellett anyagiakat is. Egy várost, egy közösséget nem lehet, nem szabad kézi vezérléssel irányítani. Az ilyen módszer azért ká ros, mert belterjessé teszi a működést, korlátok közé szorítja a tevékenységet. Ez eleve nem szerencsés. Sokkal célravezetőbb a sokszínűség, az, ha több lábon áll egy közösség. Ezzel nem csupán az érdekképviselet és érdekérvényesítés válik hatékonyabbá, ha nem maga a nagy egésznek a működése is. Ezt történészként, jogászként és a munkácsi vállalkozók közösségének vezetőjeként is megerősíthetem. – Munkács többnemzetiségű település. A magyarság egyik nagy múltú, jeles helye. – Igen, s ez szerintem erénye é s előnye is. Elegendő, ha csupán a munkácsi vár újraélesztését említem, hisz ez igazi összefogás eredménye, s hogy az erősség végre igazi éke lehet a vidéknek, ez a magyaroknak, a magyarországi segítségnek is köszönhető. – Hogyan viszonyul a helyi magyar társadalmi élethez, a magyarság mozgalmaihoz? – Büszkén mondhatom: a kezdetektől támogatója vagyok a civil kezdeményezéseknek. Örültem, amikor megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és amennyire lehetőségeimből, erőmből tellett, segítettem tevékenységét. Most leginkább a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének munkáját figyelem, támogatom.
