Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-16
15 A szlovákiai magyar politikus elmondta, hogy a szórvány munkacsoporttól olyan tervezetek kidolgozását várják, amelyek segíteni fognak abban, hogy "a szórványban élők ne érezzék magukat elhagyatva". Legyenek számukra megfelelő oktatási feltételek és közösségi találkozóhelyek a magyar kultúra megtartásához. Duray felhívta a figyelmet arra, hogy nyelvtől és kultúrától függetlenül sok közös vonás mutatkozik a szórványban élő népcsopo rtok között. Példaként említette, hogy kedden a pozsonyi parlament a Szlovákia határain túl élő szlovákok helyzetét vitatta meg, és szóba került a szórványban élő szlovákság helyzete is. Arra a kérdésre, hogy láte különbséget a Miniszterelnöki Hivatal által hétfőn megalakított Szórvány Tanácsa és a KMKFen belüli szórvány munkacsoport között, Duray úgy válaszolt, a különbség abban is megmutatkozik, hogy a KMKF munkacsoportjának tagjai élvezik a helyi magyar közösségek támogatását. Véleménye szerint a S zórvány Tanács elsősorban elméleti kérdésekkel foglalkozik, a munkacsoport pedig gyakorlati szempontból igyekszik megközelíteni a szórványban élők ügyeit. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke, aki a KMKF külügyi és európ aügyi albizottságának társelnöke is, azt a véleményét fogalmazta meg, hogy amíg a Szórvány Tanács legitimitása gyenge lábakon áll, a KMKF kikérte tagszervezeteinek véleményét, és csak az általuk javasolt személyekből fog állni a szórvány munkacsoport. Németh Zsolt kérdésre válaszolva elmondta, hogy a KMKF külügyi- és európaügyi albizottságának ülésére meghívták Gémesi Ferencet, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkárát, de sem ő, sem más nem vett részt az áll amtitkárság részéről az albizottság ülésén. vissza A határon túli magyarok állami szervezetei, fórumai - HÁTTÉR 2008. október 15., szerda (MTI) - Szerdán a Miniszterelnöki Hivatal az MTIhez eljuttatott közleményében ne m tartotta megalapozottnak Duray Miklósnak a hétfőn megalakult Szórvány Tanácsra vonatkozó bírálatát. Az MTISajtóadatbank összeállítása a határon túli magyarokkal foglalkozó állami szervezetekről, illetve fórumokról a rendszerváltozás óta. ▪ 1989ben a Mini sztertanács megalakította a Nemzetiségi Kollégiumot , amelynek létrejött határon túli albizottsága is, a Kollégium elnöke Pozsgay Imre államminiszter lett. 1989 októberétől miniszterhelyettesi rangban Tabajdi Csaba irányította a Nemzeti és Etnikai Kisebbsé gi Titkársága néven tovább működő szervezetet. ▪ Az 1990 tavaszi választásokon a Magyar Demokrata Fórum győzött, a kormányt megalakító Antall József miniszterelnök Entz Gézát bízta meg a határon túli magyarság ügyeinek vitelével, aki 1990 és 1992 között poli tikai államtitkárként tevékenykedett a Miniszterelnöki Hivatal ban, majd a megalakuló Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke lett 1994ig. 1994től a Hivatal elnöke Lábody László , 1997től Törzsök Erika , 1998tól Szabó Tibor , 2002től BálintPataki József volt. ▪ 2005 nyarán egy kormányrendelet nyomán a Hivatal felügyeletét a Külügyminisztérium vette át, de elsődleges feladata továbbra is folyamatos kapcsolattartás maradt a világban élő magyarok szervezeteivel - különös tekintettel a szomszédos ország ok kisebbségeire , valamint az egyes országok kisebbségi kérdésben illetékes kormányzati szerveivel. A HTMH élén 2005 júliusától Szabó Béla , majd Komlósi Attila állt. ▪ 2007. január 1jétől átalakult a határon túl élő magyarokkal foglalkozó intézményrendsze r, megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala, amelynek feladatát a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatok és Nemzetpolitikai Ügyek Szakállamtitkársága (később Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság ) vette át. Szintén január 1jével létr ejött a Szülőföld Alap Iroda , és átalakultak a határon túli magyar közalapítványok is. A Szülőföld Alap Iroda a határon túli magyaroknak átlátható, hatékony, a politikai befolyástól mentes támogatási rendszert, illetve a támogatások folyósításának kiszámít hatóságát biztosítja. Az átalakítás eredménye háromszintű, egymástól összeférhetetlenségi szabályokkal elválasztott fórumrendszer lett, amelyben a politikai szintet a Regionális Egyeztető Fórum, a szakmai szempontokat a Kollégiumok, a végrehajtó szintet pe dig az Alap kezelő szervezete képviseli. ▪ A határon túli magyarság fórumai közül az első az 1996 júliusában Budapesten tartott "Magyarország és a határon túli magyarság" című tanácskozás volt, amelyen a kormány, a parlamenti pártok, a szomszédos országok ma gyar pártjai, szervezetei, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselői vettek részt. Az első "igazi" Magyar Állandó Értekezlet (Máért) 1999 februárjában volt Budapesten "Magyarország és a határon túli magyarság, 1999" címmel. Eddigi összesen 8 M áért tanácskozást, majd 2005től a határon túli magyar szervezetek részvételével több "kisMáért"et tartottak. ▪ 2008. október 13án Budapesten megalakult a Szórvány Tanács , amely a Kárpátmedencében szórványban élő magyarság segítésére dolgoz ki majd javas latokat, stratégiát.
