Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-14
15 (A www.felvidek.ma portálon, a „Szórványban” elnevezésű rovatban olvasható valamennyi ott elhangzott előadás és a zárónyilatkozat.) Tisztában vagyok azzal, hogy ez a konferencia csupán egy azok közül a szakmai és társadalmi események közül, amelyeket a szórványmagyarság érdekében a közelmúltban szerveztek, többek közt Sólyom László köztársasági elnök kezdeményezésére, vagy a Nyugateurópai Országos Ma gyar Szervezetek Szövetségének köszönhetően. Nem tudok viszont olyan kezdeményezésről, amit közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatallal köthetnénk össze e témában. A Szülőföld Alap megalakulásakor az én javaslatomra került a támogatások megítélésének szempont jai közé a szórványok ügye. Az alsóbodoki tanácskozás jelentőségét az adja, hogy a Magyar Koalíció Pártja stratégiai tervet készített a felvidéki szórványmagyarság felkarolására, korábban ez nem került ilyen hangsúllyal az asztalra. A felkért előadók a Kár pátmedence különböző pontjain és a nyugati magyarság körében működő programokat mutattak be, körképet vázoltak a szórványmagyarságról. Ma elmondhatjuk, hogy az alsóbodoki kezdeményezés az elmúlt hónapok alatt kárpátmedencei, sőt össznemzeti dimenziót kap ott, és ezt azzal érdemelte ki, hogy a résztvevők a zárónyilatkozatban összegezték a szórványmagyarság néhány égető gondját, és javaslatot tettek egy szórvány tanács létrehozására. Négy pont az alsóbodoki szórványkonferencia május 17i zárónyilatkozatából: Az elszakítottságban élő magyarság szórványkérdésével rendszeresen és rendszerezetten kell foglalkozni, és a szórványokkal törődni kell. A szórványok kormányzati és társadalmi segítség nélkül önmaguk nem tudják enyhíteni gondjaikat. A szórványokkal va ló rendszeres foglalkozás érdekében létre kell hozni egy szakpolitikusok, szakemberek és az érintettek képviselői részvételével egy szórvány tanácsot. Szükségszerű az eddigi közérdekű támogatások rendszerének átalakítása a szórványok érdekében. Az alsóbo doki konferencia megvalósulását anyagi támogatásban részesítette a Miniszterelnöki Hivatal illetékes főosztálya, illetve a kisebbségi- és nemzetpolitikai ügyekért felelős szakállamtitkára, Gémesi Ferenc. A tanácskozás programjában szerepel a Nemzetpolitika i Ügyek Főosztálya igazgatóhelyettesének előadása is, azonban a konferencia napján betegség miatt lemondta részvételét. A konferencia résztvevői annak érdekében, hogy a zárónyilatkozatban megfogalmazott javaslatok mentén folytatódjon a munka, megbízták a z MKP stratégiai alelnökét a további lépések megszervezésével. Így lettem „az alsóbodoki kezdeményezők szóvivője”. A tanácskozás után annak rendje és módja szerint a Miniszterelnöki Hivatalhoz eljuttattuk a konferencián megfogalmazódott elképzeléseket és javaslatokat. Május 27én a sajtóból, az erdélyi Krónikából értesültünk arról, hogy Gémesi Ferenc államtitkár Kolozsvárott bejelentette, hogy a magyar kormány szórvány tanács létrehozását határozta el, amit úgy is értelmezhettünk, hogy lám az alulról jöv ő kezdeményezés értő fülekre talált. Néhány sikertelen erőfeszítést tettünk, hogy kapcsolatba kerüljünk a felelős államtitkárral, például időben jeleztük neki, hogy augusztus 19én Budapesten találkoznak az alsóbodoki konferencia szakértőelőadói és néhány olyan szervezet képviselői, akik szívükön viselik a szórványban élő magyarok sorsát. (Ennek az összejövetelnek a programja is elérhető a www.felvidek.ma portálon, az említett rovatban.) Ekkor vált nyilvánvalóvá számunkra, hogy a hivatal tudatosan nem ves zi figyelembe a mi jó szándékú kezdeményezésünket. A találkozóra – a meghívás ellenére – nem jött el a hivatal egyetlen politikai felelősséget viselő tisztségviselője sem, csak a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának egyik munkatársa, aki jelezte, hogy a Min iszterelnöki Hivatalban zajlik a szórvány tanács előkészítése. Részletekkel ő sem tudott szolgálni. Az „alsóbodoki kezdeményezők” – nevezzük most már így – a budapesti megbeszélésen elhatározták, hogy legközelebb Felsőpulyán találkoznak szeptember 7én, a z ausztriai magyarok által összehívott „X. Kufsteintalálkozón” - amelynek témája ugyancsak a szórványban élő magyarság helyzete lesz , és ott alkalom nyílik annak tisztázására, milyen elvek mentén kellene létrehozni a szórvány tanácsot, hogyan lehet az é rintett közösségeket bevonni.
