Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-11
22 A Szövetség a magyarokért jelszó a rra is figyelmeztet, hogy egyetlen voks sem vész el: az RMDSZ legnagyobb területi szervezete és a szórványmagyarság egyaránt hozzá járulhat ahhoz, hogy az erdélyi magyarságnak erős képviselete legyen a bukaresti parlamentben – hangzott el a marosvásárhelyi kampánynyitón. vissza DunaTv AMIT A PIRÉZEKRŐL TUDNI LEHET – M ekkora az idegenellenesség Magyaro rszágon? Transindex • [10.10.2008] Sik Endre többek közt arról, hogy a másság elutasítása egy kicsit a mindenkiben ott levő b estia reflexe. Ön tizenhat éve vizsgálja az idegenellenesség változásait Magyarországon. Össze tudná foglalni a kutatás tanulsága it? – Önkritikusan hangsúlyozom, nagyon egyszerű módon, 1992 óta ugyanazzal a technikával kutatjuk az idegenellenesség mérté két. A technikáról csak annyit, hogy egyetlen kérdést teszünk fel a reprezentatív minta alanyainak: Ön szerint minden menedékkérőt be kell fogadnia Magyarországnak, vagy senkit sem, vagy van, akit igen és van, akit nem? Mi azt a hozzáállást tekintjük ide genellenesnek, hogyha valaki úgy gondolja, ha ő lenne az állam, akkor senkit be nem engedne. Ami az eredményeket illeti, a kifej ezetten idegenellenes válaszolók aránya 1992ben 18% körül mozgott. Ez elég gyorsan, 1995re jól megnőtt, 40%ra ugrott, utána eléggé ingadozott, majd 2002 óta beállt a 30% körüli szintre. Az idegen fogalma eléggé sokrétű és tág valami. Miért pont ezt a kérdést választották mércének? Hiszen a menekültkérdés egy viszonylag szűk, speciális terület. – Valóban, maga a kérdés a menekültekre, a menedéket kérőkre vonatkozik. Érvényes rá, amit maga mond, hogy nagy kérdés, hogy ki mit gondol a fogalomról. Pél dául egy jogász határozottan elsorolná a nemzetközi humanitárius jog egyik alapegyezsége, a genfi konvenció előírásait, de mi úgy gondoljuk, ezt a dokumentumot egy átlagember nem annyira ismeri. Annak idején azért választottuk a menedékkérő fogalmát, mert mindenki ezt használta, és azt feltételeztük, mindenki érteni is fogja. A második nagy kérdés az az, hogy vajon ugyanúgy has ználják ma is ezt a fogalmat, mint akkor – erről nem vagyok meggyőződve. Másrészt már a kilencvenes évek elején is sokféle külföld i jött Magyarországra:
