Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-09
33 „restitucio in integrum”, azaz az államosítás előtti tulajdonviszonyok visszaállításának elve nem alkalmazható Romániában. Ezt a korábbi visszaszolgáltatási törvények sem biztosíthatták a gyakorlatban, hiszen a kommunizmus idején elkobzott sz ámos ingatlan nem kerülhetett vissza természetben egykori tulajdonosához. Azonban a konzervatívok kezdeményezése világosan kimondja, erre törekedni is csak módjával kell. A javaslathoz mellékelt indoklásban az öt kezdeményező azzal érvel: a társadalmi mé ltányosság megköveteli, hogy az állam nemcsak az elkobzott ingatlanok egykori tulajdonosainak, hanem azok bérlőinek érdekeit is tiszteletben tartsa. Maradnak a bérlők A konzervatív párti javaslat mindenekelőtt kimondja, hogy nem kell visszaszolgáltatni t ermészetben a 1995ben hozott 112. számú törvény értelmében eladott lakásokat, azokért csupán kárpótlás igényelhető. Hasonló előírás érvényes az épületekhez tartozó telkekre is. Az egyetlen feltétel a vásárló jóhiszeműsége. Ha ennek ellenkezője nem bizon yítható, a volt tulajdonosnak legfeljebb kártérítés jár. Ennek összege az ingatlan piaci értéke, amelyet „nemzetközi szabványok szerint” állapítanak meg. Akit a 112. törvénynek megfelelően már kártalanítottak, az is részesül kártérítésben – ez esetben az é rtéket a korábban kapott összeg és az ingatlan piaci értékének különbségében állapítják meg. A javaslat kitér azokra is, akik a 112. törvény alapján jutottak ingatlanhoz, de adásvételi szerződésüket utólag érvénytelennek nyilvánította a bíróság. Ők minden ekelőtt elsőbbséget élveznek a szociális lakások kiosztásakor, ugyanakkor ezeket a lakásokat meg is vásárolhatják úgy, hogy az önkormányzat előlegként fogadja el a bírósági úton elvett lakásra befizetett összeget, amelyet „piaci szinten újraszámolnak”. E gy másik cikkely külön kimondja, hogy a 112. törvény alapján megszerzett, majd utólag a bíróságon elveszített ingatlanokért nem az inflációval kiegészített vételár jár kárpótlásként, hanem az ingatlan jelenlegi piaci értéknek megfelelő összeg. Törvényhozá s „páholynyomásra” Az államfő azzal küldte vissza a júniusban elfogadott tervezetet a parlamentbe, hogy az számos kétértelmű megfogalmazást és rendelkezést tartalmaz, és több pontban ellentmond az alkotmánynak. Traian Băsescu szerint a konzervatív javasla t sérti a hatalmi ágak elkülönítésének elvét, hiszen annak elfogadásával a törvényhozás az egyik fél – az egykori és jelenlegi bérlők – oldalára áll az adminisztráció és az igazságszolgáltatás szintjén javában zajló folyamatban. Az államfő kitér egy ezekn él is súlyosabb aspektusra. Az első restitúciós törvény egyik kitételének törlése egyet jelent az államosítás jogosságának kimondásával. A 2001ben elfogadott 10. számú törvény említett paragrafusa ugyanis statuálta, hogy az elkobzott ingatlanok egykori ga zdáinak tulajdonjoga soha nem szűnt meg. Ez az előírás a konzervatív javaslat hatályba lépésével törlődne. Az utóbbi években a Konzervatív Párt karolta fel a leglátványosabban a bérlők ügyét. A most elfogadott javaslat mellett számos nyilvános megmozdulás t is szerveztek. A tegnapi képviselőházi ülésen egyébként megismétlődött a tanárok bérének emeléséről szóló szavazáson a karzatokról alkalmazott nyomásgyakorlás. Akkor a tanárok, most a Dan Voiculescu által meghívott bérlők töltötték meg zsúfolásig a vendé geknek fenntartott páholyokat. Emiatt az ülés meg is szakadt, ugyanis a képviselők nem tudtak dűlőre jutni a szavazás módjáról. Sokan azt szerették volna, ha egyenként, névsorolvasásra adnák le voksukat, talán mert a fülekben még ott cseng a tanárok múlt heti tapsa, amellyel minden egyes igen szavazatot fogadtak. Noha ezúttal a többség a javaslat elfogadását támogatta, volt negatív voks is – szám szerint hetvenkilenc – az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt padsoraiból. vissza
