Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-01
14 A státustárgyalások sikertelenül zárultak, már ha az volt a céljuk, hogy valamiféle kompromisszumon alapuló megoldást találjanak a jövőbeni státusra. A tárgyalások második körében állítólag a kompromisszumkeresés már olyan méreteket öltött, h ogy Koszovó lehetséges megosztását is tárgyalási alapnak tekintették a nemzetközi közvetítők. Ehhez persze kellett Oroszország is. Az orosz diplomácia ekkorra már félreérthetetlenné tette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt majd csak egy olyan határozat ot tud támogatni (és nem megvétózni), amely a felek megegyezésén alapszik. Nos, ez a pillanat mind a mai napig nem jött el. Eljött viszont a függetlenség kikiáltása és meglehetősen akadozó elismerése. Koszovó megosztását a pristinai politikai vezetés elut asítja, nem hajlandó lemondani a Koszovóhoz tartozó területekről. A szerb politikai álláspont pedig az volt, hogy a megosztás támogatása egyet jelentene az Ibar folyótól délre élő szerbekről és a történelmi emlékhelyekről való lemondással. A szerb politika azonban változik. Friss hír, hogy Boris Tadic szerb elnök nem tartja elképzelhetetlennek a tartomány megosztásáról szóló tárgyalásokat. A szerb állami televíziónak nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy minden elképzelhető, ami a megoldáshoz és ahhoz vezet, h ogy az egyik fél nem mindent elveszítve jön ki a koszovói ügyből. Persze mindez akkor képzelhető el, ha már minden más lehetőséget megvizsgáltak és kimerítettek a felek. Gyökeres fordulat ez a belgrádi kormányzat Koszovóról alkotott politikai álláspontjá ban. Néhány hónappal ezelőtt egy ilyen nyilatkozat a politikai öngyilkosság kategóriájába esett volna. Csakhogy néhány hónap alatt sok minden megváltozott Szerbiában. Mindenekelőtt, a május 11i választások idején a szerb közvélemény még úgy gondolta, hogy Koszovó a legfontosabb kérdés, amely a társadalmat foglalkoztathatja. Az eltelt hat hónapban a legfrissebb közvéleménykutatások szerint Koszovó ügye lecsúszott az ötödik helyre. Például már az Európai Unióhoz való csatlakozás is fontosabb. Úgy gondolom , az sem véletlen, hogy Tadic éppen most veti fel Koszovó megosztásának lehetőségét. Hétfőn ugyanis végre aláírták a Fiat konszern és a kragujevaci Zastava autógyár közötti szerződést. A szándéknyilatkozat már a választási kampányban nyilvánosságra került, és a pártokra leadott szavazatok területi megosztása szerint nagy segítséget jelentett a Demokrata Pártnak a választás megnyerésében. Az üzlet hétfőn vált véglegessé. A gazdasági depressziótól sújtott Kragujevacban emelkedni kezdtek az ingatlanárak, a Fia ton kívül valószínűleg más befektetők is érkeznek, sok eddig munka nélkül lézengő szerbnek újra állása lesz. Komoly siker ez, ami az elnök pozícióját erősíti. A másik ok pedig, hogy az ENSZközgyűlés előtt sikeresen menetel előre a szerb kormány keresete, amely a hágai Nemzetközi Bíróságon hivatalosan is azt firtatná, vajon a hatályos nemzetközi joggal összeegyeztethetőe Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlensége. Október 8án arról szavaznak a tagállamok képviselői, hogy támogatjáke a szerb keresetet. A bíróság döntése csak jóval később, akár évek múlva várható, ám hosszú időre megakaszthatja Koszovó nemzetközi elismerésének folyamatát. Ezzel egy időben azonban tárgyalási pozícióba ültetheti a szerb diplomáciát. Tadic elnök megosztásról szóló nyilatkoz ata világos üzenet. Üljünk le, tárgyaljunk, találjunk megoldást. Nem lehet nem elfogadni. vissza Pristina elveti Tadić felvetését Koszovó felosztásáról Vajdaságma.info 2008. szeptember 30. [19:18] A koszovói vezetés határ ozottan elutasította a felosztásról szóló felvetést. "Koszovó független, a nemzetközi közösség részéről elismert állam, és értelmetlen minden olyan törekvés, amely kétségbe vonja területi egységét" - jelentette ki kedden Pristinában Fatmir Sejdiu koszovói elnök. Koszovó államhatárai egyértelműek, és "a nemzetközi közösség egyre nagyobb mértékben elismeri azokat" - hangsúlyozta Jakub Krasniqi, a koszovói parlament elnöke. Bírálta Tadić elképzelését a szerb Liberális Demokrata Párt (LDP) is, a koszovói függet lenség egyedüli támogatója a szerb parlamentben. Az LDP úgy véli: Koszovó felosztása nem felelne meg az európai politika szellemiségének, amit Szerbiának is követnie kellene. "Visszavetné az országot azokba az áldatlan időkbe, amikor Slobodan Milošević vol t az elnök" - mondta Cedomir Jovanovic, az LDP vezetője. Koszovó februárban kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségét Belgrádtól. Azóta 47 ország, köztük 20 uniós tagállam ismerte el a volt szerbiai tartomány önálló államiságát.
