Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-03
11 véleményükkel. Tiltakoznak a rendelet ellen más nemz eti kisebbségek, főleg az oroszok. És tiltakozásuknak egyre nyomatékosabban adnak hangot! A főleg oroszajkú Krími Autonóm Köztársaság oktatásügyi minisztériuma például felmentette a tanárokat annak az ukrán oktatási miniszteri rendeletnek a végrehajtási k ötelezettsége alól, amely a kisebbségi iskolák államnyelvre történő átállítását írja elő. A zömmel orosz ajkú Krímfélsziget iskoláiban az új tanévben nem lesz kötelező a pedagógusokra nézve Ivan Vakarcsuk oktatási miniszter rendelete, amely az alaptantár gyak egy részének ukrán nyelven való oktatását teszi kötelezővé az ukrajnai nemzeti kisebbségek tanintézeteiben - írja a proua.com internetes hírportál. A szintén túlnyomórészt orosz nyelvű keletukrajnai Luganszk megyében is jelentős ellenállás tapasztal ható a miniszteri rendelettel szemben. A hírportál idézte Tetyana Doncsenkót, az ottani megyei tanács ellenzéki képviselőjét, aki elmondta, hogy a testület hatásköre nem teszi ugyan lehetővé az ominózus rendelet érvénytelenítését, mindazonáltal a testület oktatási szakbizottsága meg fogja védeni az iskolaigazgatókat, ha nyomást akarnak gyakorolni rájuk az adott kérdésben. Sajnos azonban egyes szélsőséges ukrán nacionalista csoportok Ukrajna elleni támadásnak minősítik azt a jogos követelést, hogy a diákok anyanyelvükön tanulhassanak. Egyebek mellett kifogásolták Sólyom László magyar köztársasági elnök augusztus 19én Beregszászon elhangzott beszédének azon kitételét is, hogy a 21. században egy nemzetrész, egy népcsoport nem maradhat fent saját iskolarendsz ere nélkül. A kétnyelvű iskola az anyanyelvvesztés iskolája, a beolvadás iskolája. Sólyom László ígéretet tett arra, hogy Magyarország minden tekintélyét latba fogja vetni a kárpátaljai magyarság iskolahálózatának megtartása érdekében és minden lehetséges fórumon támogatni fogja ezeket a törekvéseket. Több szélsőséges ukrán nacionalista kiadvány egyértelműen az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítette Sólyom László kijelentését. Kétségtelen, hogy a kisebbségi iskolákban mindent el kell követni a nnak érdekében, hogy a tanulók elsajátítsák az államnyelvet. Sajnos azonban ehhez nem teremtették meg még az alapvető követelményeket sem. Nincsenek megfelelő tankönyvek, szótárak, segédeszközök, hiányoznak a megfelelő szakképzettséggel és tapasztalattal r endelkező ukrán nyelvtanárok. Sőt, az ukrán nyelv és irodalom kisebbségi iskolák számára kidolgozott tanterve is sok kívánnivalót hagy maga után. Ilyen körülmények között lehetetlen, hogy a magyar nyelvű iskolák diákjai megfelelő szinten elsajátítsák az ál lamnyelvet. Ennek következtében kétségtelenül hátrányba kerülnek a felsőoktatási intézményekbe való felvétel során. Az új tanévben sok magyar szülő adta ukrán iskolába gyermekét. Érthető, miért. Félnek, hogy gyermekük hátrányba kerül az életben, képtelen lesz magyar iskolában megtanulni az államnyelvet. Nagyszőlősön csaknem a felére csökkent a magyar iskolába beiratkozott elsősök száma. Ungváron mindössze egy magyar első osztályt tudtak indítani, amire eddig még nem volt példa. Aggasztó jelek! Mert lehet (de nem biztos!), hogy az ukrán iskolába járó magyar gyerek jobban megtanulja az ukrán nyelvet, mint magyar iskolába járó kortársa, de nem sokat fog tudni Szent István királyról, Hunyadi Mátyásról, Rákóczi Ferencről, Petőfi Sándorról, Arany Jánosról, Ady Endréről, a magyar történelemről, irodalomról, művészetről, zenéről, népi hagyományokról, stb. Innen pedig már csak egy lépés a magyarságtudat elvesztése, a beolvadás. Tiltakoznak a szülők, az önkormányzatok, a magyar kulturális és érdekvédelmi szervezete k. Magyarország is lépéseket tesz annak érdekében, hogy megvédje a kárpátaljai magyar iskolarendszert. Sajnos azonban eddig ennek nem látjuk konkrét eredményeit. Talán a krímiekről, lugánszkiakról kellene példát vennünk? vissza igy
