Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-22
26 Nyugat sem ítéli el megfelelő mértékben a kommunizmust, márpedig ugyanolyan bűnös rendszer volt, mint a nácizmus” – mutatott rá Tőkés László megnyitójában. vissza Az államfő és az egységparadigma Szőcs Levente | 20080921 21:41:01 Traian Băsescunak már nem célja a magyarság politikai egységének megbontása. Legalábbis erre utal hétvégi nyilatkozata, miszerint a magyaroknak össz e kell tartaniuk, ha parlamenti képviseletet akarnak. Korábban az államfő egyértelműen a romániai magyarság megosztására törekedett. Traian Băsescu már mandátuma legelején nyilvánvalóvá tette, hogy hiába nyilvánítja az alkotmány Romániát valamennyi államp olgára hazájának, az állam feje kulturális nemzetben gondolkodik. Ez különösképpen igaz akkor, ha a magyarok kerülnek szóba. Egy 2005. január elején adott tévéinterjúban Kovászna megye prefektusának kinevezése kapcsán Traian Băsescu azt mondta, az illetőt azonnal le kell váltani, ha nem kezeli tisztelettel „a románokat”. Magyar nemzetiségű prefektusról lévén szó nyilvánvalóan a román etnikum képviselőire gondolt. Ugyanabban a műsorban egy kalap alá vette az autonómiát az enklávék létrehozásával, és leszög ezte, hogy „amennyi enklávésítás lesz Bukarestben, annyi megengedett Kovásznában is”. Ezt követően, tavaly februárig az államfő gyakorlatilag „megfeledkezett” a magyarokról. Egyetlen epizód jelentett kivételt: a 2006. március 15re készülő székely autonóm ianagygyűlés kapcsán Bukarestbe „rendelte” Szász Jenő MPSZelnököt „tájékozódás végett”. 2007. február 12én Traian Băsescu a magyar köztársasági elnök előtt kelt ki az autonómia és a Székelyföldön javában zajló úgynevezett belső népszavazás ellen. Álla mfőtől korábban rég nem hallott, helyenként fenyegető hangnemben beszélt a szerinte illegális akcióról, amelyet a mellette vendégként álló Sólyom László támogatásáról biztosított saját és országa nevében. Băsescu figyelmeztetett, hogy az autonómiával kap csolatban a közvéleményt „tesztelő” személyek a román állam türelmével játszanak, és azonnali megtorlásra számíthatnak, ha a teszt eredményét megpróbálják felhasználni. Újabb, közel féléves relatív csend után, általános meglepetésre a román elnök a Székel yföldre utazott. Egyhetes „szabadsága” alatt, végig a tévékamerák előtt Traian Băsescu felfedezte magának Hargita és Kovászna megyét, beszélt a helyiek nehézségeiről, az átlagosnál alacsonyabb fejlettségi szintről, a rossz utakról, a befektetések hiányáról . A vétkeseket nem nevezte meg, de az utalások szintjén egyértelművé tette, hogy a kialakult helyzet miatt az RMDSZ felelős. Az elemzők többsége akkor úgy látta, Traian Băsescu székelyföldi látogatása kölcsönkenyér, amely az RMDSZnek kijár az elnök menes ztését célzó májusi kampányért, a fizetség pedig nem más, mint az RMDSZ hagyományos szavazótáborának megosztása a mára párttá alakult Magyar Polgári Szövetség támogatása révén. Székelyföldről hazatérve az államfő külön értékelő sajtótájékoztatón ismételt e el az elmúlt nyolc nap élő közvetítéseiből ismert nyilatkozatait, csakhogy cáfolhassa az említett feltételezést. Az a tény, hogy 2007 folyamán az elnök többször találkozott az RMDSZ ellenzőivel, megfigyelők szerint megerősítette a gyanút, hogy Traian B ăsescunak eltökélt szándéka tevékenyen hozzájárulni az „egységparadigma” lebontásához. Nézeteltérés az elemzők közt csak azt illetően alakult ki, hogy ezt milyen célzattal teszi az államfő. A „polgári oldal” már említett támogatása mellett két, a végered ményt tekintve egybecsengő hipotézis látott napvilágot. Az első szerint az elnök szemet vetett a magyar szavazatokra, és a magyar választói tábor megosztásával a versenypályát szélesítené a román pártok számára. A másik szerint Băsescunak megtetszett a szl ovákiai Ficomodell, a mérsékeltek és a szélsőségesek koalíciója, amelyben már nem jut hely a magyar pártnak.
