Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-22
11 A novemberi választások jelentőségéről szólva az RMDSZ elnöke leszögezte, a következő négy év sorsdöntő lesz a magyarság életében: fel kell emelni Erdélyt, fel kell emelni a Partiumot, Székelyföldet, meg kell valósítani a kettős célt, a modernizációt és az autonómiát, de át kell szervezni a közigazgatást, a fejlesztési régiókat, módosítani kell az alkotmányt, és ehhez az erős önkormányzati képviselet mellett erős parlamenti jelenlétre van szükség – fogalmazta meg a fő célkitűzéseket. Markó meglepő részlet ességgel tért ki a Nyakó István és Újhelyi István MIÉRTakadémián elhangzott előadásaira. “A magyar ellenzék egy részével sokat hadakoztunk az elmúlt időszakban, arra kértük őket, hogy ne kampányoljanak itt, Erdélyben. Az MSZPvel nem voltak ilyen konflikt usaink, mert nem szóltak bele a dolgainkba, de azt látom, hogy most sikerült áttörni a jeget: két ifjú MSZPs politikus nemrégiben átrándult hozzánk és kioktatott abból, hogy mennyire is kopott el az RMDSZ, nyeglén kioktattak abból is, hogyan kell nek ünk kampányolni, hogyan kell az ellenfeleinket legyőzni. Mi nem fogjuk megfogadni ezeket a tanácsokat. Mi azt kérjük, legyen szó akár a FIDESZről, akár az MSZPről vagy bárki másról, hogy ne tessék ide jönni és tanácsokat adni, amíg otthon nem sikerül saj át dolgaikat megoldani. Márpedig úgy tűnik, nem sikerül” – mondta a szövetségi elnök. A politikai tájékoztatást a frakciók képviselőinek hozzászólásai követték. Tamás Sándor azt hangsúlyozta, hogy a parlamenti képviselet nem cél, hanem eszköz. Az embe rek konkrét problémákra várnak megoldásokat – vélekedett. Pozitív példaként hozta fel, hogy a Székelyföldön párhuzamosan több mint hatvan településen zajlik a csatornázási program. Ugyanakkor úgy látja, a vidék dinamikusabban fejlődött az utóbbi időben, mi nt a városok. Kifejtette: Székelyföld újjáépítésének alappillérei az infrastruktúra, az ipar és a turizmus fejlesztése, illetve az identitás melletti kiállás. A hozzászólások során Kelemen Kálmán kifejtette: a vidéki magyarság romokban hever, Lakatos Pét er Szász Jenőt szidta, Winkler Gyula a szórványközösségek megerősödését emelte ki („a kormányjelenlétnek köszönhetően megteremtettük a szórvány számára az intézményes hátteret a kulturális autonómia számára”), Szabó Ödön pedig egy biztonsági övhöz hasonlít otta az RMDSZt, amelynek akkor látjuk hasznát, ha baj van. És szokásához híven egy dakota közmondást is elsütött: „Az a ló, amelyik a hátán is tud úszni, már nem él”. A lovat az MPPvel, a háton úszást a függetlenként indulással tessenek behelyettesí teni. Az egyéni hozzászólások során előkerült a csángómagyarok kérdése, akik valahogy mindig kimaradnak, majd újabb hasonlatok jöttek: Antal
