Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-18
28 Vajdaság, mind a magyar autonómia kérdésében. S akkor ez a kérdés húsz évre el van intézve. Ezért van szükség a magyar pártközi találkozóra. LÁTSZATTE VÉKENYSÉG? Pásztor Istvántól, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökétől megtudtuk, hogy még nem kapta kézhez a 17ei, óbecsei találkozóra szóló meghívót, mert külföldön tartózkodott, viszont szerinte a találkozó összehívása csak látszattevékenység. – Páll e lnök úr és Ágoston elnök úr részéről is egy nagyon nagy erőfeszítést, erőlködést látok, ami arra vonatkozik, hogy itt valamit meg kellene tárgyalni, valamiről folyamatosan kellene beszélni. Azt gondolom, hogy ez látszattevékenység, mert mi megfogalmaztunk egy közös autonómiaelképzelést, s ezt nincs okunk felülvizsgálni. Másrészről ennek az elképzelésnek és a választási kampányban megfogalmazott célkitűzéseknek az elemei bekerültek abba a koalíciós megállapodásba, amit én a Magyar Koalíció nevében, az elnök urak számára is ismert tárgyalási platform alapján, aláírtam Boris Tadić elnök úrral. Ennek eredménye az a folyamat, aminek köszönhetően a miniszter, mint erre felhatalmazott személy nagyon rövid időn belül kinevezi azt a szakértői csoportot, amely egy sz űk határidőn belül elkészíti ennek a törvénynek a tervezetét. Alappillérei ennek a törvények azok a lehetőségek, hogy közvetlen úton válasszák meg a nemzeti tanácsokat, hogy valós, széles hatásköreik legyenek a tanácsoknak az oktatás, a művelődés, a tájéko ztatás és a nyelvhasználat témakörében, illetve, hogy a jövendőbeli törvény garantálja a nemzeti tanács folyamatos pénzelését. Úgy gondolom, ezek a kitételek ma is aktuálisak, és nem tudom, miről kellene tárgyalni – nyilatkozta lapunknak Pásztor István. A MINISZTER KONSZENZUST SZERETNE A téma kapcsán megkerestük a tervezet kidolgozásban illetékes minisztériumot is. Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszter emailben válaszolt kérdéseinkre. – A jelenlegi kormány megalakulásáig a közigazgatási és önkormányzati minisztérium saját bizottsága elkészítette a törvénytervezet körülbelül 80 százalékát. Az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium jelenleg az új bizottság felállításának és a nemzeti tanácsok elnökeivel való tanácskozás fázisában van. A z új bizottság, amely kizárólag szakértői jellegű lesz, tíz napon belül meg fog alakulni. A tervezet kidolgozásának második fázisába bevonjuk a nemzeti tanácsokat is. A munka azért ilyen módon épül fel, hogy a nemzeti tanácsok konszenzusra jussanak, mielőt t a törvénytervezet a kormány elé kerül. Miután a kormány elfogadja, a tervezet törvényjavaslati státust kap, és a parlament elé terjesztik. Garantálhatom, hogy a kormányzati többség prioritásaként fog a törvényjavaslatra tekinteni, de szem előtt kell tart ani azt a nagyszámú törvényjavaslatot is, ami már a parlament napirendjén szerepel, és nem lehet őket átugrani. Mindebből az derül ki, hogy ez a minisztérium nagyon hamar a kormány elé fogja tárni a törvényjavaslatot, de hálátlan lenne arról beszélni, hogy a parlament mikor fogja elfogadni. Melyek lesznek a legfontosabb változtatások a törvénytervezeten? – A jelenlegi állapothoz képest az lesz a legfontosabb változás, hogy a már hat éve azonos összetételben működő nemzeti tanácsokat újraválaszthatják. Az is igen fontos, hogy a törvény hiánya miatt a nemzeti kisebbségek nem élhettek az alkotmányban és a nemzeti kisebbségek védelméről és jogairól szóló törvényben garantált jogokkal. Más szavakkal mondva, elhatározták, hogy létezzenek nemzeti tanácsok, és hog y mely területeken legyenek illetékesek, viszont hiányzott a törvény, amely mindezt konkretizálta volna, és biztosította volna a jogok teljes megvalósítását. Lesze változás a nemzeti tanácsok megválasztásának módjában? – Az új törvény a nemzeti tanácsok megválasztásának azt a módját fogja előirányozni, amely körül a legszéleskörűbb konszenzus fog kialakulni. Személy szerint azt szeretném, hogy a nemzeti tanácsok megválasztásnak módjával kapcsolatban teljes konszenzus jönne létre. Emellett úgy gondolom, h ogy a törvénytervezetnek tartalmaznia kell alternatív megoldásokat is, annak érdekében, hogy minél rugalmasabb legyen, mert csak így lehet tiszteletben tartani a nemzeti közösségek sajátosságait – válaszolta Svetozar Čiplić. vis sza
