Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-01
31 A nemzeti felbuzdulást persze azért óvatos figyelmeztetések is kísérik. A román helyzetet jobban ismerő elemzők rámutatnak például a gazda sági növekedés mozgatórugóira, pontosabban azok bizonytalanságaira. Romániában ugyanis a jelenlegi növekedést csak részben magyarázzák az egészséges gazdasági folyamatok, így például a külföldi befektetések növekedése, a mezőgazdaság és az építőipar jó tel jesítménye. Ugyanakkor nem túl bíztató a bérek, a fogyasztás és az infláció megugrása. A tíz legnagyobb romániai kiskereskedelmi cég forgalmának 40 százalékos bővülését könyvelhette el el az utóbbi időben. Az így keletkezett haszon azonban nem biztos, ho gy a román gazdaságba folyik vissza, ez csak a multik jövő évi jóindulatán múlik. Az akkori osztalékfizetésekor derül ugyanis majd ki, hogy mennyit hagyott a Metro, a Selgros, a Carrefour, a Kaufland, a Real Hypermarket (ez a Metro egyik leányvállalata), a Cora, a Billa, a Penny Market, a Plus és az Auchan délkeleteurópai szomszédunk gazdaságában. Az EUn belül Romániában nő a legjobban a fogyasztás Látható, hogy a román kiskereskedelmi piacon egyetlen ottani belföldi tulajdonos sincs, így a megugró fogy asztás nem feltétlenül jelent olyan hajtóerőt, mint például Amerikában, amelynek gazdaságát a belső fogyasztás dinamizálta évtizedeken át. (Ma már azonban az USAban is egyre inkább az exportra támaszkodnak, a belső piac gyengülése láttán.) A román vásár lási láz azért is furcsa, mert Európában jelentős a kiskereskedelem lassulása. Az Eurostat júniusban a kiskereskedelmi forgalom uniós szintű visszaesését 1,1 százalékra tette, ezen belül az eurózóna országaiban 3,1 százalékkal csökkent a forgalom az előző év júniusához képest. Romániában viszont 16 százalékkal nőtt a kiskereskedelem az év első hat hónapjában, júniusban pedig az egy évvel azelőttihez képest 19,3 százalékos volt a dinamika. Az Eurostat legutóbbi statisztikájából kiderült, hogy június végén éves viszonylatban az Európai Unió tagállamai közül Romániában nőtt legnagyobb mértékben a fogyasztás: 23 százalékkal. Elképesztően ugró bérek, szárnyaló infláció Az EU statisztikai hivatalának elemzői úgy látják, a románok többsége azért vásárol sokszor "ész nélkül" a nagy bevásárlóközpontokban, mivel legtöbbjükben még él a kommunizmus éveiben tapasztalt nélkülözés - írja a távirati iroda. Ugyanakkor az is hozzájárul az eladások volumenének a növekedéséhez, hogy a fizetések igen nagy léptékben növekedtek az elmúlt években. A román statisztikai intézet legutóbbi jelentése szerint a romániai nettó átlagbér növekedése júniusban éves szinten elérte a 24,4 százalékot. Nem véletlen a hihetetlen béremelkedés nyomán az sem, hogy megugrott az infláció Romániába n: júliusban három éve a legmagasabb szintre nőtt a fogyasztói árindex. Júliusban a havi infláció 0,69 százalékos volt, az éves szintű drágulás pedig 9,04 százalékos volt. A kereskedelmi forgalom növekedésének azonban nem feltétlenül organikus, belső oka i vannak. Románia külső adóssága egy év alatt 16,5 százalékkal nőtt, és elérte az idei első félév végén a 44,8 milliárd eurót a közepes és hosszú lejáratú tartozás. Az első félévi román külkereskedelmi hiány pedig 11,25 százalékkal volt magasabb az egy évv el korábbinál. Mi hajtja a román gazdaságot? Feltehetjük a kérdést, hogy ennyi negatív hír után mi hajtja valójában a román gazdaságot? Miért nem pukkad ki mégsem a lufi? A magyarázat a külföldi működő tőke beáramlásában rejlik - legalábbis részben. Az idén rekordnagyságú, tízmilliárd euró értékű közvetlen tőkeinvesztíció érkezhet Romániába a tavalyi hétmilliárd után - írta nemrégiben a Ziarul Financiar című napilap. A külföldi beruházások értéke ötmilliárd
