Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-06
10 mellett. A Fidesz fellépése hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon ráirányuljon a figyelem a kormány kétkulacsos politikájá ra. A hintapolitikát jelentő akciók, mint például a Nabucconagykövet kinevezése, csak azt a célt szolgálták, hogy leplezzék a Moszkva iránti egyértelmű elkötelezettségüket. Külön fontos dimenziója ennek, és túlmutat az energiabiztonság kérdésén, hogy Gyur csány kinevezte Laborc Sándort a Nemzetbiztonsági Hivatal élére. A grúziai konfliktus ugyanebbe a sorba illeszkedik. Gyurcsány Ferencnek a hangját sem hallottuk, a magyar külpolitika leszerepelt, ugyanis nem volt képes koherens, elvi álláspont kialakításár a. Ezek voltak azok a lépések, amelyeken keresztül kikristályosodott az együttműködés, amely most a Fidesz és Amerika között van. Ebben nagyon jó partner az Egyesült Államok budapesti nagykövete. April H. Foley hitelesen és következetesen jeleníti meg hazá nkban az amerikai elvi politizálást. – Ha ilyen jó a viszony, számítanak valamiféle segítségre az Egyesült Államoktól? – A választási kampányban semmi segítségre nem számítunk. Abban bízunk, hogy Washington tanult az elmúlt időszakban elkövetett hibáibó l, amikor úgy támogatta a posztkommunista erőket, hogy súlyos károkat okozott a polgári oldal Amerikaképének. Amit elvárhatunk, az a konstruktív semlegesség. – Ha a Fidesz kerül kormányra, miként módosul Magyarország külpolitikája az Egyesült Államokkal kapcsolatban? – Európa számára kulcsfontosságú a világ legerősebb hatalmával való viszony. A magyar külpolitika nem bizonytalanodhat el orientációját tekintve. Az Európai Unión belül fel kell lépnünk azért, hogy a kiegyensúlyozott atlantizmus legyen az u ralkodó a közös politikában. A kaukázusi konfliktus új helyzetet teremtett: kiderült, hogy Oroszország katonai fenyegetettséget jelent szomszédaira, ezért a térség államainak erőteljesebbé kell tenniük együttműködésüket. Ebben pedig Budapestnek és Varsónak kiemelkedő szerepe lehet. Lengyel kollégáinkkal egyetértünk abban, hogy az egyik legfontosabb feladatunk az EU és a NATO döntéshozatalának olyan módon való befolyásolása, hogy az tükrözze a kaukázusi válság után kialakult helyzetre a válaszokat. vissza – Hamarosan eldől: Barack Obama vagy John McCain álle Amerika élére. Okozhat az valamiféle változást az Egyesült Államokkal való kapcsolatukban, ha a demokrata jelölt győz? – Szerintem az amerikai külpolitikának az orientációs jellegű, a világban való szerepvállalást illető fő kérdései függetlenek a pártpolitikától. A demokraták között is vannak partnereink. De természetesen – már csak azért is, mert az Európai Néppárt partnere a Republikánus Párt – a republikánusok győzelmében bízunk. vissza Elindult az uniós forrásokból megvalósuló szlovénmagyar együttműködési program Maribor, 2008. szeptember 5., péntek (MTI) - A jelenlegi hétéves időszakban összesen 36 millió eurót használhat fel Magyaro rszág és Szlovénia, a két ország határon átnyúló együttműködési programjának keretében - hangzott el nagyszámú érdeklődő előtt pénteken, a szlovéniai Mariborban tartott nyitókonferencián. A már az uniós csatlakozás előtt is kiváló magyarszlovén kapcso latokban újabb előrelépést jelent ez a program, amely nagy lehetőséget kínál a két érintett terület - Zala és Vas megye, valamint a Muravidék és a Rábavölgye - lakói számára az életminőség javításában - fogalmazott a konferencián a szlovén önkormányzati é s területfejlesztési miniszter. Ivan Zagar hozzátette, hogy különösen a gazdasági fejlődést, a turizmust, a fenntartható fejlődést és a regionális fejlesztést szolgáló projektekben nagy szerepe lehet a szlovéniai magyaroknak és a magyarországi szlovéneknek is. A magyar Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára az MTI kérdésére elmondta: Magyarországnak Romániával, Szlovákiával és Ausztriával már van kétoldalú programja, de az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó államok közül Horvátország gal és Szerbiával is működnek határon átnyúló programok. A szlovénmagyar együttműködés nagyságrendileg a negyedik, a 36 millió eurós keretből 29 millió eurót biztosít az unió, a többit társfinanszírozóként a két ország. Molnár Csaba hozzátette: a Szlo véniával közös programban nagyon magas a támogatási arány, a pályázóknak általában csak öt százalékos önrészt kell előteremtenie, a maradékot az unió és a két tagállam finanszírozza. Az Európai Bizottság (EB) képviseletében a dán Laila Östergren emléke ztetett arra, hogy a Magyarország és Szlovénia közti együttműködés még az uniós csatlakozás előtti időszakban kezdődött. 1995től háromoldalú kapcsolatként Ausztriával, 2000től a Phareprogram keretében, 2004től pedig a Horvátországgal közös szomszédsági program keretében valósult meg az együttműködés. Ajánlásként fogalmazta meg a maribori konferencián, hogy érdemes fontolóra venni, miként lehet összekapcsolni a szlovénmagyar programot más projektekkel, a lehetőségek még hatékonyabb kihasználása érde kében. Kiemelte, hogy az Európai Bizottság a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót támogatja a határon
