Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-04
27 alakult meg, elnöke, Hartyányi Jaroszláva szerint az ukránok mindannyian a XX. század folyamán vándoroltak be a jelenlegi Magyarországra, legnagyobb részük 1960 és 1980 között, illetve 1990 után. Maga Hartyányi Jaroszláva is csak 1979ben érkezett Magyarországra feleségként. (Forrás: Ba rátság, 10. évfolyam) Annak ellenére, hogy a magyarországi ukrán kisebbséget valóban nem lehet olyan mércével mérni, mint a több mint 1100 éve őshonos, még mindig 150 ezres kárpátaljai magyarságot, ukrán szerkesztőség működik a Magyar Rádióban és ukrán sze rkesztők dolgoznak a Magyar Televízióban, magyar állami támogatással jelenik meg lapjuk, a Hromada. 1991től működik Budapesten a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület. Tizenkét magyarországi városban választottak helyi ukrán kisebbségi önkormányzatot. Tízmilliós nagyságrendű állami költségvetési támogatásban részesül az Országos Ukrán Önkormányzat, amely ukranisztikai tudományos intézetet tart fenn. Tizenöt éve van vasárnapi ukrán iskola Budapesten, ukrán óvoda nyílik a Veszprém megyei Várpalotán, ukrán nyelv és irodalom tanszék nyílt a szegedi és budapesti egyetemen, valamint a Nyíregyházi Főiskolán, szobrokat és emléktáblákat avathatnak kiemelten fontos magyar történelmi helyszíneken, van egy Doszou nevű focicsapatuk, és évente szerveznek a Balatonpar ti Zánkán ingyenes ukrán nyelvi tábort a Magyarországon élő ukrán gyerekek számára, mindezt a magyar állami költségvetésből biztosított támogatásnak köszönhetően. Kárpátalja lakosságának viszont az 1941es népszámláláskor még 29%a magyar volt, míg ma má r kevesebb mint 10%a. És annak ellenére, hogy a magyarok máig kompakt tömbben élnek, még abba sem szólhatnak bele a dékán úr szerint, hogy hogyan oktassák az adójukból fenntartott magyar iskoláikban, a saját gyerekeiknek az államnyelvet. Azt meg senki sem meri felvetni, miért nem támogatja az ukrán állam - a magyarhoz hasonlóan - kisebbségi polgárai társadalmi szervezeteit? Miért nincsenek a szabad és demokratikus Ukrajnában kisebbségi önkormányzatok? S miért szeretnék most lerombolni nemzeti identitásunk egyik alappillérét, a magyar iskolarendszert? vissza Badó Zsolt Orosz Ildikó: "Most nem elég a látszatpolitizálás" Kárpátalja 2008.09.05. - Megkezdődött az új tanév, hogyan látja a kialakult helyzetet a KMPSZ? - Az i dei több szempontból is eltér a korábbi évek tanévkezdésétől. Egyrészt azért, mert mint tudjuk, bevezették az emelt szintű érettségit, másrészt megszületett az ominózus 461. számú oktatási miniszteri rendelet. Ezért is tartottam fontosnak, hogy lehetőség s zerint minél több járási plenáris pedagógusi értekezleten ott legyek augusztusban, elsősorban természetesen a magyarok által jelentősebb számban lakott járásokban. Érdekeltek az ott élők által felvetett kérdések, problémák. Sajnos az ungvári járási értekez leten nem lehettem ott, mivel annak időpontja egybeesett a beregszászi járási értekezletével. Mint kiderült, a pedagógusokat mindenütt ugyanaz az alapvető probléma foglalkoztatja: hogyan tovább, mi lesz a magyar tannyelvű iskolákkal? Ez napjainkban jogos f elvetés, és azt gondolom, hogy ebben a helyzetben a bizonytalanság a legrosszabb, ami már önmagában is a kárpátaljai magyar közösség szétzilálásához vezethet. A legfontosabb, hogy tisztán lássuk az egész folyamatot, azt a helyzetet, amelyben mindenkinek me g kell találnia azt a területet, ahol cselekedni tud. - Ön hogyan írná le a jelenlegi helyzetet? - Ez a napjaink válságához elvezető folyamat ott kezdődött, hogy 2005ben a bolognai folyamathoz való kapcsolódás jegyében Ukrajnában bevezették az emelt s zintű érettségi rendszerét. Ezt a rendszert egy konkrét politikai irányzat vezette be az akkori szocialista oktatási miniszter személyében, azonban látnunk kell, hogy a rendszeren nem változtatott a nem sokkal később hivatalba lépő jobboldali miniszter sem . Mindez arra utal, hogy Ukrajnában múlóban van a kisebbségekkel szembeni tolerancia, megtört egy folyamat. Ukrajna alkotmánya, a jogszabályok továbbra is biztosítják a kisebbségek nyelvén való oktatás törvényi kereteit, de a megoldásokból, a konkrét progr amokból úgy tűnik, mintha konszenzus született volna a kijevi értelmiségi körökben, amely konszenzus egy nemzetállamot építő erőt eredményezett. Tény, hogy ma megpróbálnak mindenáron érvényt szerezni ennek az új szemléletnek. Olybá tűnik, mintha az ukrán é rtelmiségiek elfelejtették volna azokat a közös harcainkat 19891991, azaz a rendszerváltás tájékán, amikor a függetlenségért harcoltunk, s ugyanazok voltak a problémáink a Szovjetunióban. Ez az egyetértés most megszűnni látszik, s mind az emelt szintű ére ttségi, mind a 461. számú rendelet egyaránt tönkreteszi a magyar oktatási rendszert.
