Reggeli Sajtófigyelő, 2008. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-09-03
31 Megkezdődött tegnap a Hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ) a román fél szóbeli meghallgatása abban a perben, amelyet Bukarest a Feketetenger kontinentális talap zatának felosztása érdekében indított Ukrajna ellen. Mint ismeretes, a két állam között a felségvizek pontos meghatározása kapcsán hosszú évek óta dúló vita tétje annak a 12 ezer négyzetkilométeres kiterjedésű tengerfelületnek a megszerzése, amely szakértő i becslések szerint 100 milliárd köbméter földgáz- és tízmillió tonna kőolajtartalékot rejt magában. Románia gazdasági érdekei szempontjából óriási eredménynek számítana, ha a hágai bírák Bukarest javára döntenének, hiszen ebben az esetben a tengerfenéken nyugvó természeti kincsek révén az ország húsz éven keresztül nem szorulna energiaimportra. Hágai védőbeszéde során Bogdan Aurescu, a bukaresti külügyminisztérium főosztályvezetője a térség történelmi előzményeit, az elmúlt hetven év során született államk özi, valamint nemzetközi egyezményeket sorjázva érvelt amellett, hogy miért illeti meg Romániát a Kígyók szigete körül található kontinentális talapzat. A bukaresti illetékes szerint a jelenlegi per kiindulópontja tekintetében Romániát hátrányosan érintett e a Szovjetunió által 1948ban ráerőltetett egyezmény, amelynek értelmében a feketetengeri Kígyók szigete – ezzel együtt 1600 négyzetkilométernyi felségvíz – Moszkva, majd Ukrajna 1990es függetlenedése nyomán Kijev fennhatósága alá került. Bogdan Aurescu úgy vélekedett: az ukrán fél valójában sem a tenyérnyi sziklaszigetre, sem a kontinentális talapzatra nem formálhat jogot, hiszen ezek az 1947es párizsi békeszerződés alapján Romániához tartoznak. Sőt a hágai per román megbízottja szerint a Bukarest és M oszkva között 1949ben véglegesített, az államhatárok megállapításáról szóló egyezmény éppen a Kígyók szigete körül, 12 tengeri mérföld távolságban húzódó szakaszon vonta meg a határt, és az ezen kívül fekvő felségvizek Romániához tartoznak. Aurescu arra k érte a hágai bírói testületet, hogy eme politikaitörténelmi tények figyelembevételével húzza meg a határvonalat Románia, illetve Ukrajna kontinentális talapzata, valamint kizárólagos gazdasági övezete között. A szeptember 19éig tartó meghallgatások sorá n egyébként eldől az is, hogy a nemzetközi bíróság a kijevi érvelés alapján lakott területnek vagy egyszerű sziklaszirtnek nyilvánítja a Kígyók szigetét – ahogyan azt Bukarest bizonygatja. A 17 hektáros földdarabot Ukrajna a kijevi parlament döntése alapjá n népesítette be, és itt jelenleg 150 személy él; az alperes érvelése szerint mivel a sziget lakott, mindez jogot biztosít számára a kontinentális talapzatra is. vissza
